C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

222 1427. május 6. határpontontok kijelölésében és felállításában és bármely más ehhez kapcsolódó és szükséges kér­désben eljárhassanak, egyúttal ígéretet tesz arra, hogy az említett faktorok, azaz küldöttek által ho­zott döntéseket örökérvényűeknek tartva teljességgel elfogadja. Privilégiumát függőpecsétjével erősítette meg. - A szöveg alatt jobbra: Relatio venerabilis Stanislai Czolek, regni Polonie vicecancellarii. - Mon. Pol. XII. 203. (AGAD, Archiwum Korone Krakowskie, Documenty pergaminowe, 5568. - DF 289000.) - Fontes Memoriae Hung. IL 104. (Uo.) - Codex dipl. Poloniae II/2. 842. (Varsaviensis Tabularii publici regni Poloniae Nr. 93.) - Fejér X/6. 897., reg. (Apud Sommersberg, loco citato 82.; tévesen „Illodica" kelethellyel, és a birodalmi helyett a magyar határra való vonatkoztatással.) - Inventarium 24., reg., csak évi kelettel. (1682-ben a krakkói királyi levéltárban.) - Ováry 103/353. sz., reg., 1427. máj. 4-i keltezéssel, a magyar határra vonatkoztatva (Moszkvai levéltár megjelöléssel.) -Mon. Pol. VI. 769., máj. eleji keltezéssel. (Prágai egyetemi kt. másolati kötete, Nr. 6-A-7, föl. 173r., keltezetlen, rövidített iratminta a meghatalmazottak nevei nélkül.) 469 Máj. 6. Szentgyörgy, Erdély székelyföldi részén. Zs. az erdélyi káptalanhoz. Elmondta neki Gáti néhai András fia: Demeter a saját és osztályos atyafia: Vingárti Geréb János nevében, hogy a neve­zett János és az ő atyja: néhai András abban a perben, amelyet Somkeréki Antal, Suki János és Zsom­bori János az erdélyi vajdák előtt indított ellenük az erdélyi részeken fekvő Vingárt más néven Chi­­bay, Chata más néven Gorbó, Veresegyház, Gergelyfája, Drassó, Ringelkirch, Hahthotelek más néven Bencenc, Vynchench más néven Rehondorph és Demeterpataka birtokokban lévő részeik miatt, mivel nem tudták ezekre vonatkozó, alkalmilag elidegenített okleveleiket bemutatni, a nevezett felperesek a terminusok kimerítése révén végleges ítéletet nyertek, és ennek érvényével az ő felso­rolt birtokokban lévő részeit elfoglalták és maguknak iktatták, és azóta is kezükön tartják jövedel­meikkel együtt. Minthogy azonban Geréb János és Demeter az utóbbi által újabban fellelt okleve­lekkel bizonyítani tudják a nevezett birtokrészekhez való jogukat, ezért jogorvoslatot kértek tőle. Ezért királyi hatalma teljéből és különös kegyből megengedte Demeternek és Jánosnak, hogy az ellenük hozott ítélet és az utána következő bármilyen eljárás ellenére újból bemutathassák birtok­jogaikra vonatkozó összes oklevelüket a nevezett Somkeréki Antallal, Suki Jánossal és Zsombori Jánossal szemben. Ezért megparancsolja a káptalannak, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek jelenlétében a királyi emberek egyike idézze meg a pernyertes felpereseket az ítéletlevelük és a bir­tokjogaikra vonatkozó okleveleik bemutatására Keresztelő Szent János születése ünnepének nyol­cadára az erdélyi vajda színe elé, meghagyva nekik egyúttal, hogy távolmaradásuk esetén is intéz­kedik a vajda a perben; a káptalan pedig ugyanoda tegyen jelentést. Oklevelét elolvasása után adják vissza a felmutatójának. Kijelölt királyi emberek: Fahídi Horvát,1 Gáldtői Péter, Szucsáki Miklós, Felsőbolyai Tamás, Hosszúteleki István. - A szöveg élén jobbra és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. - Z-W. IV. 285. (DL 11908. - MKA Acta Transsylvanica, 14-1.) - Fejér XI. 489., reg., napi kelet nélkül. -16. század eleji egyszerű kivonata a Brandenburgi György őrgróf magyarországi birtokairól vezetett oklevéllajstromban (Substantialis signatura certarum quarumpiam litterarum...): Staatsarchiv Nürnberg, Brandenburgi lt., Brandenburger Literalien 1085, (DF 267426.) fol. 28v-29r. 1A keresztnév kimaradt az oklevél szövegéből. 470 Máj. 6. (10. die Quasi modo geniti) A zobori konvent Zs.-hoz. Tudja meg, hogy márc. 15-i parancsa (278) értelmében Kyselesen-i Antal fia: István királyi em­berrel kiküldték tanúbizonyságukat, János frátert, akik visszatérve elmondták, hogy ők Quasi modo vasárnapon (ápr. 27.) kimenve a megyébe mindenkitől, akitől kell és illik, nyíltan és titkon vizsgálódva megtudták, hogy minden a pa­nasz szerint történt. Felül szakadt, hiányos papíron, zárópecsét darabjaival. DL 59113. (Forgách cs.)

Next

/
Thumbnails
Contents