C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

1427. április 30.

213

443 Ápr. 30. (f. IV. a. Philippi

et

lacobi)

A pozsonyi káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Elerperger (dictus)

Wollfram

korábbi pozsonyi harmincados és a következő bevallást tette: mivel Zenthgwr-i

Groff

(dictus) László

(nob.)

azt

a kétszáz forintot - forintját 100 új királyi dénárral számítva -, amelyet ő egykor néhai Groff

(dictus)

Eberhardnak

adott és amelyért a mondott Eberhard

a

Pozsony megye Challokuz districtus-ában fekvő Mysser és Tarczs birtokokon lévő teljes részeit minden haszonvételükkel a káptalan korábbi privilégiuma értelmében elzálogosította neki, visszaadta, ezért a mondott birtokrészeket visszabocsátotta Groff

Lászlónak

manus

suas de

eis

dem penitus excipiendo.

Papíron, a hátlapján pecsét nyomával. DL 11907. (NRA 324-20.)

444 Ápr. 30. (4. die

dóm.

Quasi

modo) A

szepesi káptalan Garai

Miklós

nádorhoz. Tudja meg, hogy Zs. ápr. 9-i parancsa (368) értelmében Bethlemfalva-i Tatar

(dictus) Miklós

királyi emberrel kiküldték tanúbizonyságukat, Ros János kanonokot, akik visszatérve elmondták, hogy ők Quasi

modo vasárnapon

(ápr. 27.) kimentek Slouk királyi falu területére, majd a szomszédok és határosok összehívása után megjárták annak határait: primo circa

quendam

pontem,

qui

esset super rivulo Benedicti, per quem itur versus villam Mylbach, ubi cives de eadem apparuissent et dixissent metas habere cum civibus de eadem Slouk; a quo ponte descendendo iuxta rivulum Benedicti parvum spatium venissent ad metas ville Mathei, affuisset ibidem lacobus iudex

de

predicta villa Mathei, qui in sue et totius communitatis civium de eadem personis prohibuisset et interdixisset; a quibus metis transseundo versus meridiem per magnum spatium venissent ad antiquas metas predicte ville Slouk, ubi affuisset iterum predictus lacobus et prohibuisset; a quibus metis ulterius versus meridiem tendendo venissent ad metas ville Fylka, que separaret ipsam Filkam a dicta villa Slouk, ubi apparuisset Iohannes

lacobi

civis de Monte Sancti Georgii, qui modo premisso in personis iudicis, iuratorum et civium de eadem et huiusmodi metarum erectionem prohibuisset et interdixisset, ubi etiam item Iohannes

lacobi

in loco eodem equum suum hinc inde vertendo cum famulo suo quendam hospitem de dicta villa Slouk Mathiam nomine hostiliter invadendo, ipsum verbis illicitis et contumeliosi pertractasset, eum unacum equo suo prostravisset nullis suis temeritis exigentibus; a quo loco ascendendo per parvum spatium versus occidentem venissent, iuxta quandam viam magnam, per quam itur versus villam Filka

predictam,

ubi similiter Iohannes

lacobi

affuisset et interdixisset; a quo similiter ulterius ascendendo versus occidentem venissent ad quandam aquam, que aqua Rubra vocatur, qua separaret metas dictas dicte ville Slouk a metis dicte ville Filka;

a

qua Rubra aqua versus occidentem per magnum spatium ascendendo venissent ad terram metarum predicte ville Filka,

ubi

cives de eadem dixissent se habere metas cum predictis civibus de Slouk; a quibus metis adhuc ulterius asscendendo versus occidentem venissent ad metas ville Gerlaci, affuissent nobiles viri magistri Anthonius et Georgius

de