C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. március 15. 153 1 A fol. 15v szövegében szerepel kiírva a rangja és a Camera Apostolica többi, pápai felhatalmazásból eljáró tisztségviselő)ének neve és titulusa, lásd ZsO XIII. 197. sz. 281 Márc. 15. Róma. Budvai Pál (fia:) Tamás zágrábi egyházmegyei pap kéri a pápát, hogy adjon neki felmentést azon irregularitas alól, amelyet egy huszita betörés során azzal szerzett, hogy egyháza védelme során egy eretneket a lábán megsebesített, aki a vaddisznók elöl nem tudván elmenekülni, az erdőben elhunyt. - Lukinovic VI. 228. (Reg. suppl. vol. 209, fol. 39v.) - Lukcsics I. 914. sz. (Uo.) - Bónis: Szentszéki reg. 268/2272. sz. (Uo.) 282 Márc. 15. Cusago. Filippo Maria Visconti milánói herceg levele Zs.-hoz. Megmutatták neki Zs. János veszprémi püspökhöz, illetve a herceg szervitora és barátja: Bartolomeo Mosca Brunoro della Scalához intézett leveleit; továbbá saját, Zs. udvarában tartózkodó familiárisai: Lodovico Sabini és Federico Pezzi is levélben tájékoztatták egyrészt Zs. győzelmeiről, másrészt Itáliába való személyes készülődéséről, és hogy nagy sereggel jön. Ezeken módfelett örvendezik és mindez bizonyára meg fogja őt menteni azoktól a nehézségektől, amelyekbe az elmúlt napokban került. A fejleményekről Brunoro és Lodovico Sabini amúgy is köteles részletesen beszámolni; a maga részéről biztosítja a velenceiekkel való békemegállapodást illetően, hogy ez nem jött létre. A velenceiek ugyanis újból megindították a háborút ellene, és elfoglalták a bergamói területen Valcalepio völgyét, meg lévén győződve arról, hogy országát felforgatják és a birodalmi hatalmat teljességgel megszüntetik Itáliában. Am a völgyet a milánói csapatok tüstént visszafoglalták, számos ottani hűtlen földművest és lázadót is fogságba ejtettek vagy elűztek. így Bergamo környéke teljesen megtisztult a lázadóktól, és ellenségeinek így nincs esélye átkelni az Oglio folyón. Ezt követően a velenceiek Brescia környékét rohanták le, itt a harc kimenetele még nem ismert. Nyílt háború lévén nincs is további tárgyalnivaló velük; semmi remény a békére. A velenceiek sérelmezik, hogy a bresciai területet nem kapták meg, és nem vették tudomásul, hogy Zs. akarata ellenére, a kötelező biztosítékok híján nem is juthatnak hozzá. Azzal fenyegetőztek, nem nyughatnak, amíg a milánói herceg uralmát teljességgel meg nem törik. Nyilván, ha ezeket megkapnák, hajlandóak lennének a békére, de ezt ő ítélte ártalmasnak, és inkább várja Zs. segítségét, amelyet Zs. májusra ígért; addig bízik benne, hogy meg tudja védelmezni magát. Csapatai harcértéke a többi itáliai harcoshoz képest kimagasló, és ha Zs. segítséget nyújt, biztos győzelmet ígértek. Alattvalói elközelezettek a küzdelemre, pénzüket és életüket ajánlják fel, mintsem eltűrjék, hogy a velenceiek a tehetős bresciai területet elfoglalják. Mindez nagy terhet jelent, de örömmel tölti el, hogy uráért: Zs.-ért vállalhatja mindezt, akinek a segítségnyújtásában nem kételkedik. Tudósítja, hogy gályákat küldött le a Pó folyón, amelyek az ellenség több mint 40 hajómalmát elvontatták vagy elpusztították, majd tábort vert Torricellával szemben, amelyet jó eséllyel el is tudnak foglalni. Nyomatékosan és könyörögve kéri Zs. segítségét, hogy személyesen érkezzen legkésőbb májusban Itáliába, amely már várva várja. Ne késsen, mivel a hadihelyzet könnyen a birodalom ellenségei számára is kedvezően alakulhat. Bocsássa meg, ha esetleg túl nyílt szavakkal, rámenősen vagy tiszteletlenül kérné mindezt, de erre hűsége és Zs. iránti rendíthetetlen odaadása készteti, és hogy mindez Zs. dicsőségére váljék. Nem volna nagyobb félelme az ellenségnek Zs. megjelenésénél. Ha Zs. mégsem tudna személyesen jönni, küldje előre erős hadait, amelyekkel meggátolhatnák Lombardiában az ellenség támadásait, és ezt követően Zs. is megérkezhetne májusban. Örvendezik azon híreknek is, hogy Zs. törökellenes hadműveletei jól sikerültek, ahogy Sabini és Pezzi levelükben beszámoltak neki erről, mivel így már Itáliára fordíthatja figyelmét. Korábban is írta már, hogy szorgalmazza a törökökkel, illetve a csehekkel a békekötést és megegyezést; ezek révén ugyanis Zs. Itáliával tud foglalkozni, amelytől az egész birodalom állása függ. Ami a szavojai herceget illeti, Zs. ne nehezteljen rá, ahogy János veszprémi püspök és Brunoro is írtak neki szóló levelükben. Vele most békés, jó viszonyban van, amelyet a Római Birodalom tekintélyének és Zs. befolyásának köszönhet, és nemrég megkapta tőle a békekötésük ratifikációját is, amelyet a szavojai herceg saját területén ünnepélyesen ki is hirdettetett. Ezért a
