Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Sebestyén alországbíró 85 (1265-1266.) júl. 4., Lipcse reg.). A szintén 1267-re datált kiadvány egyike, amelyben feltűnik ládi Balázs, viszont egyértelműen ennek a levélnek a folytatása. A damus pro memorial IV. Béla adta ki, és beszámol arról, hogy Ják nb. Terestyén a maga és fivérei nevében milyen birtokosztályt tett Ebed fiaival: Keménynyel, Rénolddal és Jákkal, amelyet a vasvári káptalan tanúságával, és ládi (de Lad) Balázs felügyeletével hajtottak végre (RA 1526. sz.; DPM 20. sz.). Azt az oklevelet hagyományosan 1267-re datálta a korábbi szakirodalom, de éppen S. alországbíró oklevelével való összefüggése miatt nem lehet ekkori, hiszen 1267 nyarán nem ő viselte ezt a tisztséget. A DPM-oklevelet egyébként csak az alapján tették 1267-re, mert július 10- 15. körül Lipcsén kelt, tehát IV. Béla ekkor ott tartózkodott. Ez az 1267. év kapcsán egyértelműen igazolható, de 1265-1266 folyamán is így volt (1265. júl. 29-én IV. Béla Lipcsén tartózkodott, 1. RA 1450. sz.; 1266-ban szintén ezen a környéken volt a királyi udvar (1. a 88. sz. reg. kommentárját). Az 1261-1264 közötti időszakból ugyanez nem igazolható, bár akkor is S betűvel kezdődő nevű alországbíró volt hivatalban (Simon). Ezt az oklevelet tehát 1265-1266-ra tehetjük, és az alországbírót Sebestyénnel azonosíthatjuk. Tegyük hozzá: mivel egy valószínűbben 1265- re tehető, július 4-re datált oklevélben Sebestyén még ideiglenesen állított országbírónak nevezi önmagát (90. sz. reg.), míg itt a káptalan ilyesmiről nem ejt szót, ezért ez az oklevél sokkal nagyobb valószínűséggel tehető 1266-ra mint 1265-re. ___________________________________________ 89 —, és a király által delegált bírák: Abrahám marócsai ispán, és István szepesi várnagy (Nos comes Abram deMorocha, comes Stephanus castellanus de Spys indices a domino rege deputati, et magister Sebastianus viceiudex curie pro tempore constitutus): Poruos fia Sándor Keresztelő Szent János nyolcadától [júl. 1.] három napon keresztül várakozott a bírák színe előtt Purun fia Borisa és fivére: Persa ellenében, továbbá Buch fia Lőrinc, Pál fia Farkas, János fia Sybenyg és fiai: Miklós és Budur ellenében. A nevezettek nem jöttek és nem is küldtek senkit, ezért bírsággal tartoznak, hacsak nem tudják magukat kimenteni. Datum in Lypche, quarta die octavarum Sancti Johannis Baptiste. Eredeti: pergamenjén hártyaszalagnak való bevágással, hátulján zárópecsét foltja - DL 73023. (Darvas család 8.) Kiadása: HOkl 123. Az oklevél keltezési ideje és kelethelye is igen közel esik Sebestyén alországbíró egy másik, leginkább 1266-ra tehető okleveléhez (88. sz. reg.). Logikus feltételezés lenne, hogy ezt az oklevelet is 1266-ra keltezzük (ahogyan Zsoldos Attila is keltezte, 1. Zsoldos: Archontológia 31.). Az oklevél elvileg 1265. évi is lehet, mert Sebestyén elődje Simon alországbíró 1264 őszén bukkan fel utoljára, és a másik két szereplő is viselte hivatalát 1265 nyarán (80. sz. reg.; Zsoldos: Archontológia 168., 265.). Nem lehetetlen, hogy Simon alországbíróval az 1264 ősze és 1265 tavasza között zajló belháború során történt valami (jelesül: meghalt), ezért volt szükség a bíróságok újraindításakor, 1265 nyarán új alországbírót
