Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

Kemény fia Lőrinc

65

(1262., szept.

22. előtt)

1262. nov.

25., Pozsony

fia Marcell, Ompud fia Natus,

Euze

fia Heused között a Vita és Törek közötti határ fekvéséről, végül a felek békés megegyezésre jutottak a határokról, amelyek a következőek: Goke szőlőjének a sarka melletti út, amely Edericsről Tomajra (de Edelich ad villám Tumoy) vezet; ue. út mentén Natus

szőlőjének

a sarka és egy szántóföld; egy szőlő melletti árok; szántóföld; két berkenyefa (arbores

sorbelli);

kaszáló; vadkörtefa (arborem

pomi silvestris); berek;

Lesence (Lesunche) patak.

Tartalmilag átírta: fehérvári káptalan 1262. ápr. 19.: DL 103245. (Batthyány család, Senioratus 104.109.) > zalai konvent 1402. jún. 22.: DL 67618. (Rajky család 30.)

Kiadása (TÁ): Zala I. 40-41.

A fehérvári káptalan 1262. évi oklevelében két szó olvashatatlan, ezt a kiadás ki is pontozta. A kipontozott részek a zalai konvent 1402. évi oklevele alapján pótolhatóak: Zala I. 40. old. 4. sor: Egike; 5. sor: aliis.

___________________________________________ 64

— oklevele

szerint (secundum

continentiam litterarum magistri Laurentii iudicis curie

domini

regis) a

szentmártoni apát (abbas

Sancti Martini)

kiasasszony 15. napján

köteles esküt tenni a győri káptalan színe előtt dörögi (de villa Durug) Pál és László mosoni (Musuniensis) várjobbágyok ellenében egy Dörögön lévő 40 holdnyi föld kapcsán.

Tartalmilag átírta: győri káptalan > Lőrinc országbíró 1262. nov. 25.: 66. sz. reg.

Lőrinc 1262. szept. 22-ben határozta meg a győri káptalan előtt leteendő eskü idejét, az erre felszólító oklevelének tehát ezen időpont előtt, leginkább augusztusban, vagy szeptember elején kellett kelnie.

___________________________________________ 65

— (Nos

magister

Laurentius [

----] regis

[

----] Zaladiensis): dörögi (de villa

Durug) Pál mosoni (Musuniensis) várjobbágy a maga és fivére: László nevében panaszt tett Favus

szentmártoni

apát (abbatem

monasterii Sancti Martini) ellen, hogy Dörög nevű földjükből elfoglalt embereivel egy Márk comes

felé

eső 40 holdnyi részt, és odaültette jobbágyait. Az apát ezzel szemben azt állította, hogy a föld régtől fogva a monostoré, és már a tatárok bejövetele előtt és az után is a monostor jobbágyai tartózkodtak ott. Az országbíró Pál és László részére rendelt el bizonyítást, ám azok nem vállalták el, hanem az apátra, és egy megyebeli nemesre bízták rá azt. Az országbíró ezért elrendelte, hogy az apát gúgi (de Gug) Konrád comesszel, akit saját akaratából választott ki, Kisasszony 15. napján [szept. 22.] tegyen esküt a győri káptalan színe előtt, hogy a 40 holdnyi birtokrész az apátsághoz tartozik. Az apát végül Szent Márton nyolcadán [nov. 18.] bemutatta a káptalan oklevelét a következő tartalommal:

A győri káptalan (capitulum

ecclesie

lauriensis) jelenti, hogy a Lőrinc országbíró oklevelében [65. sz. reg.] foglaltak értelmében a felek meg is jelentek, végül Pál és László az eskütételtől eltekintettek, és átengedték a 40 holdnyi részt az apátnak és a monostornak örökös birtoklásra. Ugyanezen a napon a káptalan elé rendelt Móric fia Márk comes

saját