Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

Karul fia Miklós alországbíró

31

Vata (Wota~Vota~Watha~Wata)

faluból Márton, Beneduk, Karachon és rokonaik, egy másik Vata nevű faluból Buztos, Domoz, Balasouosy és rokonaik, Jóka (Ilka~Ielka) faluból Iwanch, Okus és mások, a másik Jóka faluból Bereyn, Ewrdeuk, Cheklev és mások, a harmadik Jóka faluból Mensa, Mykow

és mások, a negyedik Jóka faluból Ben, Zolovm, Vercuruh, Woy és mások, továbbá Zazwaros faluból Tamás és Rabi, továbbá Lég (Legu) faluból Ladány igényt támasztottak a pozsonyi vár jogán és a saját örökségi jogukra hivatkozva a Vata és Salamon (Salamon) faluban lakó Salamon nemzetséggel (generatione

Salamonis)

szemben egy birtokrészre Vata földből, amelyet (vulg.) Altalútaljaföld (Altholwtholyafewld- Althalwtholyafewld) névvel illetnek. Azok a nemesek azt felelték, hogy a mondott föld a Vata föld része, amely a Salamon (Salomun) nemzetség öröklött tulajdona. Az alországbíró mindkét fél állításáról beszámolt [IV.] Béla királynak, végül az alországbíró a királlyal és az ország előkelőivel (omnibus

regni magnantibus)

egyetemben bizonyításra (probationem)

kötelezte

mindkét felet. A kitűzött napon mindkét fél alkalmas tanúkat állított, de a nemesek jobbakat, ti. sok nemes és nem nemes birtokszomszéd az ő tulajdonjogukat bizonyította. Ekkor a király, az alországbíró és a többi előkelő párbajt ítélt úgy, hogy mindkét fél gyakorlatlan bajvívót (pugiles,

qui nondum pugnaverunt) állítson.

Amikor azok a párbajtéren a király és az előkelők színe előtt összecsaptak, a várjobbágyok és várnépek bajvívója maradt alul. A föld így a mondott nemesek tulajdonában maradt örökös birtoklásra, az eljáró poroszló Zewend-i Barnabás volt. A föld határai és határjelei: E-ról a Mechkere forrásánál (apud principium),

ahol

a Mechkere ered a Nagyérből (exit

de

Magno Er), és

ott határos Tyúkod (Eykud) és Jóka földekkel; Ny felé a Nagyér (Noger); a Nagyörény (Nogewren-Nagewren) alsó határánál a Ludasér (Ludoser); újra a Nagyér; Gardubartu; Nahmagala; D-i irányban Gerchea-sziget; Abony (Obony) föld határai; Sard

víz;

Berl

[TA: Beil] és

Sard

között a Béri Honus Ewren vége (ad profundum);

Berl

fentebbi

részei, ahol a Béri föld és Lég föld összekapcsolódik Altalúttal; Nagyörényt elhagyva Vata föld határa. Az alországbíró minderről pecsétes oklevelét adja. Datum Bude, in

dominica

Eetare, anno gratie millesimo ducentesimo tricesimo nono, regente illustri rege Bela anno quarto.

Átírta: IV.

Béla

(RA

705.

sz.) > veszprémi

káptalan 1339. jún. 23. (AOkl

XXIII.

363. sz.) > Szentgyörgyi Péter országbíró 1504. nov. 14.: DL 105081. (Batthyány levéltár, Illésházy család 19. 15. 2.) > Bátori András országbíró 1564. jan. 28.: DL 37370. (Szüllő család) IV. Béla átíró oklevelének (és a benne foglalt alországbírói oklevélnek) újkori másolata: DL 104880. (Batthyány levéltár, Illésházy család 19. 1.), IV. Béla átíró oklevelének az eredeti alapján készült két 19. sz-i fordítása: DL 66405. (Salamon család 1.) IV. Béla oklevelének (és a benne foglalt alországbírói oklevélnek) tartalmi átírása: Bátori István országbíró 1436. márc. 7.: DL 231. (MKA, Neo-regestrata acta 951. 14.)

Kiadása: CD IV/1. 150-152.; Eszterházy 3-5.; CDSlov

II.

34-35. A tartalmi áítás kiadása: ÁÚO VII. 83-85.

A Salamon család levéltári anyagában található DL 66405-ös jelzethez, amely IV. Béla átíró oklevelének eredeti példányát tartalmazta, a