Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Bizonytalan országbírói, alországbírói és udvarbírói oklevelek
308 Szer afin fia András / Tódor fia Miklós alországbíró? (1235-1240) (1256-1260?) máj. 13-jún. 13., Nagy sziget Csák nb. Luka fia Demetert takarja (vö. Zsoldos: Archontológia 29.), ám az intituláció hiánya miatt csak a bizonytalan országbírói oklevelek közé vettük fel. ___________________________________________ 397 Szerafin fia András (Andreas comes de Poson): mikor [IV.] Béla király őt jelölte ki bírónak a Pozsony megyétől (de comitatu Posoniensi) visszavett földek visszaadására, akkor egyik részről három falu - amelyek neve Abony (Oboni) - várnépei, másik részről ugyancsak három falu - amelyek neve Karcsa (Caracha) - várnépei a színe előtt igényt támasztottak karcsai Remigiusszal (Remeg) szemben egy, az ő öröklött földjénél fekvő várföldre. A per alatt mindkét fél tanúállításra lett kötelezve, és amikor a kitűzött napon odavezették alkalmas tanúikat, akkor a felek, a várjobbágyok és más megyebeliek (conprovincialium) kérésére az oklevéladó engedélyével a várjobbágyok és megyebeliek békét teremtettek közöttük. Ennek értelmében a várjobbágyok azt a földet, amelyről úgy tudták, hogy a várhoz tartozik, megkapják Remigiustól, és a mondott 6 faluból való várnépek számára visszaadják. Am Remigius öröklött, 100 holdnyi nagyságú földjét, amelyre az Abony és Karcsa faluból való várnépek igényt támasztottak, mondván, hogy az is a várhoz tartozik, meghagyják neki. Az eljáró poroszló Gogan, András minderről pecsétes oklevelet ad ki. Átírta: IV. Béla 1240. ápr. 22. (RA 677. sz.): Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára, Kézirattár: Diplomatarium autographum O 615. (DF 283477.) Kiadása: ÁÚO XI. 316-317.; CDSlov II. 47. Kérdéses, hogy országbírói oklevélnek tekinthetjük-e. Az intitulációban csak a pozsonyi ispáni cím szerepel, és András az 1239-1240- es országbírósága előtt már 1235-től pozsonyi ispán volt (Zsoldos: Archontológia 30.), tehát elvileg még ezen időszakban is kiadhatta a levelet. Ám IV. Béla 1240. évi átíró oklevele azt írja, hogy „Remeg de villa, que vocatur Caracha nobis litteras dilecti ac fidelis nostri Andree iudicis curie nostre et comitis Posoniensis obtulit" (CDSlov II. 50.), va gyis a király már a teljesebb titulust írta ki. Egyaránt elképzelhető az is, hogy Béla kiadványában csak az 1240. évi aktualitásokhoz igazították András titulusát, és ő valóban még 1239 márciusa előtt adta ki az oklevelét, és az is, hogy mivel András itt a pozsonyi várföldek ügyében alapvetően pozsonyi ispáni jogköre alapján jár el, ezért nem tüntette fel országbírói titulusát. A pereskedés folytatására 1. IV. Béla 1256. nov. 6-i levelét: RA 1109. sz. ___________________________________________ 398 (Tódor fia Miklós alországbíró?) (Datum pro memoria) bizonyítja, hogy Szent Jakab nyolcadán [aug. 1.] inkei (de Inke) Sebestyén hetedmagával, ti.: Ehellős fivére István, Kristóf fia Péter, Do. . 3 fia Gergely és Sydan fia Péter ajkai nemesekkel, ill. meggyesi (de Medyes) Rénolddal és bódéi (de Bolde) Ehellőssel köteles esküt tenni a veszprémi káptalan színe előtt potonyi (de villa Putun) Gergely fiai: Márton, Péter és fivérei ellenében, hogy ezek a serviensükkel, Kozmával együtt Szent Jakab ünnepén [júl.
