Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
220 István alországbíró / Benedek alországbíró 1298. jan. 21, Buda (1298. febr.-márc. 18.) István alországbíró (comes Stephanus viceiudex curie domini regis) az egri káptalanhoz (capitulo Agriensi): Oth fia Henrik mester arról számolt be neki, hogy Tekus fia István mester fiai nem fizették ki azon tartozásukat, amelyet karácsonyig kellett volna kiegyenlíteni az egri káptalan színe előtt. Az alországbíró ezért megkéri a káptalant, hogy írják meg a királynak, hogy tényleg így történt-e, vagy sem. Datum Bude, in crastino quindenarum epiphanie Domini, anno eiusdem M° CC° nonagesimo octavo. Átírta: egri káptalan 1298. jan. 28. > III. András 1299. (RA 4244. sz.): Státny archív v Kosiciach Pobocka Roznava (Szlovákia), Jolsva város levéltára: Oklevelek (DF 274771.) Kiadása: CD VII/4. 249-250. Az előzményekre lásd még Márton alországbíró három kiadványát: 263-264., 268. sz. reg. ___________________________________________ 281 Benedek alországbíró levele szerint (iuxta continentiam litterarum nobilis viri comitis Benedicti wiceiudicis curie domini regis) böjtközép nyolcadán [márc. 19.] egyik részről szügyi (de Zyud) Miklós fia András mester, másik részről csalomjai (de Chalamia) Pázmány és Miklós, annak fia: Beke a maga és László nevű fivére nevében, ugyanonnan való Felicián fia Elek (Alexius), és Lőrinc fia János két királyi emberrel és az esztergomi káptalan tanúbizonyságával vonuljon ki a vita tárgyát képező Kővár szeg (Koarzeg) földre, és járják meg a határait. Tartalmilag átírta: esztergomi káptalan 1298. márc. 23.: Prímási Levéltár, Esztergom, Ipolyi-féle gyűjtemény 10. (DF 248872.) > esztergomi káptalan 1364. szept. 27. (AOkl XLVIII. 748. sz.): Prímási Levéltár, Esztergom, Ipolyi-féle gyűjtemény 31. (DF 248893.) Kiadása (TÁ): ÁÚO V. 193. A keltezés archontológiai okok alapján szorítható be erre a bő másfél hónapra (Zsoldos: Archontológia 36.). Györffy György szerint az esztergomi káptalan tartalmilag átíró oklevele „írása szerint hamis" (ÁMTF III. 213., Kovárszeg szócikk). Az oklevél iniciáléja és a tetején található három kettévágott betű (cirografum) kissé tényleg „esetlennek" tűnik a káptalan ekkortájt kiállított hasonló okleveleihez képest (vö. DL 1469., 95604., 58440., DF 200071., 273149.), bár magunk nem látunk teljesen egyértelmű bizonyítékot a hamisításra ez alapján. Az is tény, hogy az oklevélben használt bevezető formula („Nos capitulum ecclesie Strigoniensis memorie commendantes significamus quibus expedit universis presentium per tenorem, quod...") a káptalan egyetlen más, 1297-1301 közötti oklevelében sem bukkan fel (a prépost többnyire megnevezi magát, és ha nem, akkor is az egész protocollum megfogalmazása más), ám az is tény, hogy ez a rész igen nagy változatosságot mutat a káptalan akkori kiadványaiban - nem egy mindig használt sablonos formulától tér el egyedül ez a levél, más egyedi jellegű szövegezést is találunk. Az is gyanúra adhat okot, hogy a határjárást végül IV. Béla biztosan hamis diplomája alapján tartották (vö. RA 763. sz. és kommentárja), másfelől
