Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Márton alországbíró 213 1297. jún. 22., Buda szerint a királyi jelenlét elé idézték rokonaikat: Gutkeled nb. András fia Andrást és Aladár fia Lászlót, akinek a nevében serviensük: Barnabás fia Márk jelent meg a leleszi kon vent ügy véd valló levelével, hogy nyilatkozzanak: meg akarják-e tőlük váltani a kérdéses földeket, vagy sem. Mivel a képviselő azt nyilatkozta urai nevében, hogy meg szeretnék váltani, az oklevéladó elrendelte, hogy Szent Mihály nyolcadán [okt. 6.] a Miklós, Lőrinc és Drug nevében eljáró Szalók (Zalauch) mester, Kuké (diet.) Jakab és Pongrác fia Tamás, illetve a másik fél nevében eljáró semjéni (de Symien) Péter fia Mihály, balogi (de Balug) János és Gyula fia Gyürk menjenek ki a két birtokra az említett felek és Archun fia András királyi ember jelenlétében, illetve az egri káptalan tanúságával, és a földeket becsüljék fel minden haszonvételükkel együtt, majd a becsű 15. napján térjenek vissza hozzá, és mutassák be neki az egri káptalan erről szóló oklevelét. Datum Bude, septimo die quindenarum Pentecostes, anno Domini M° CC° nonagesimo septimo. Eredeti: szabálytalan alakú pergamen, hártyaszalagoknak való bevágásokkal hátoldalán kör alakú zárópecsét foltja - DL 76175. (Zichy család, zsélyi 1. A. 19.) Kiadása: Zichy I. 85-86. Regesztája: DPM 193. sz. Az oklevéladó a saját bírói fórumát királyi jelenlétnek (ad regiam presentiam) titulálta, ám többször is külső személyként említette a királyt. Ebben az időben ez egyértelműen az alországbíróra vall, amit a budai kelethely is megerősít. Ekkor még Márton töltötte be ezt a posztot, és az oklevél hátulján lévő pecsétfolt mérete pontosan megegyezik Márton ekkor használt pecsétjének méretével (vö. DL 89261.). ___________________________________________ 270 — (Datum pro memoria): a Szűz Mária-szigeti apácák, akiknek a nevében az officiálisuk: Chorgo fia István comes jelent meg, az oklevéladó színe előtt peres úton bemutatták a hajdani királyné: E[rzsébet] oklevelét egy Dorog (Dorog) földön többfelé is elterülő földről [RD 174. sz.] az esztergomi káptalan ellenében, amelynek a nevében Péter dékán jelent meg. Az oklevélből kiderült, hogy a földdarab Dorog földön belül szórtan terül el, amelyet (vulg.) „fűnek" (fyu) neveznek, így az oklevéladó elrendelte, hogy Keresztelő Szent János születésének 15. napján [júl. 8.] csévi (de Chev) András királyi ember jelenlétében és az esztergomi keresztes konvent tanúságával menjenek ki Dorog birtokra, és a szomszédokat összehívva járják meg a határait, és az apácák officiálisa jelezze, hogy melyek azok a részek és haszonvételeik, amelyek őket illetik. Majd a határjárás nyolcadán [júl. 15.] a felek visszatérve az oklevéladó színe elé mutassák be a keresztesek oklevelét, amelyben a leírták a kérdéses földek nagyságát. Datum Bude, septimo die quindenarum Pentecostes, anno Domini M° CC° nonagesimo septimo. Átírta: esztergomi keresztes konvent 1297. júl. 9.: DL 1467. (MKA, Acta ecc lesiastica ordinum et monialium, V. Buda 2. 10.) > budai káptalan 1459. aug. 7.: DL 1468. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Poson 55. 27.)
