Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

200

Márton alországbíró / [Al-?]országbírók

(1293 vagy előtte-1296. márc.)

(1293. vagy

1296.) ápr. 12-16., Buda

Szuha, Diós, Kethena és Körtvélyes (Cheztey, Wyfolw, Dumbo,

Vysta,

Kysfolud, Sosfolwa, Torcha,

Kerechwr,

Lackfolowa, Hwzywfolw, Zubuh, Gyows, Kethena et

Kurthueles).

Tartalmilag átírta: budafelhévízi konvent 1296. ápr. 7.: DL 1440. (MKA, Neoregestrata acta 321. 9.)

Kiadása (TÁ): CD VI/2. 45-46.

A pertörténetet a budai káptalan 1296. ápr. 4-i és egy 1296-os, vélhetően máj. 1. után nem sokkal kiadott oklevele meséli el ugyanazokkal a szavakkal (ÁÚO XII. 585-589.). Ott a másik elítélt, Tiborc fia Péter, Tamás fivére egy birtokot zálogosított el az alországbírónak máj. 1-jei határidővel, hogy ne süssék rá a patvarkodók bélyegét. Az itt említett fivér, Tamás viszont elszökött az igazságszolgáltatás elől, ezért teljes birtokállományával felelt. Mivel az alországbíró mindkét rá jutott bírói részt április elején érvényesítette a hiteleshelyek előtt, ezért feltételezhető, hogy az ítélet, és a Tamás birtokelkobzásáról kiadott oklevél nem sokkal korábban, 1296 első néhány hónapjában született meg. L. még 191. sz. reg.

___________________________________________ 251

[Al-?] országbírók okleveleikben (in diversis

paribus litterarum iudicum

curie domini

regis) bírságban

marasztalják el rendi (de Reend) Benedek fia Tamást és servienseit sági (de Saagh) Miklós fia Benedek ellenében, a Geredistye vagyis Hídvég (Gueredystha vei Hydwygh) nevű birtok ügyében folytatott perben.

Említi: pécsi káptalan 1296. márc.: DL 1435. (MKA, Neo-regestrata acta 344. 1.)

Kiadása (Emi.): ÁÚO X. 229.; CDCr VII. 234.

A szöveg országbírókat ír, ám a per szerinte végig a királyi szín előtt zajlott, így nagy valószínűséggel tévedésről van szó, és valójában alországbírói oklevelekről beszélhetünk (az országbíró egyébként sem folytatott hagyományos ítélkezést ez időben). A záró időhatárt a káptalani oklevél kelte adja, míg a nyitó időhatárt az, hogy több (al-)országbírót említenek. Emiatt, az utalás akár az országbírókra, akár a helyetteseikre vonatkozik, archontológiai okokból legkésőbb 1293 elején kellett elkezdődnie a pernek (Zsoldos: Archontológia 35-36.).

___________________________________________ 252

Márton alországbíró (comes Martinus

viceiudex

curie

domini

regis) az

esztergomi káptalanhoz (capitulo

Strigoniensi):

„Görbe" (Curvi)

Endre

fia István mester a maga és fivérei: András és Endre nevében megjelenve azt állította, hogy András fia Ivánka mester az ő Valkász (Wolkaz) földből való birtokrészüket erőszakkal elfoglalva tartja, ezért az alországbíró megkéri a káptalant, hogy adják tanúságukat ohaji (de Vhay) Kozma királyi ember mellé, aki járja meg a mondott birtokrész határait, és jutassa vissza a panaszt tevő fivéreknek, ha nem talál ellentmondásra. Az esetleges ellentmondókat, és főként Ivánka mestert pedig idézzék a király