Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Márton alországbíró 193 1295. szept. 21., Buda rescribentes. Datum Bude, feria secunda proxima post festum Exaltationis sancte crucis. Sem a fehérvári káptalan levele, sem a benne átírt alországbírói kiadvány nem tartalmaz évszámot. III. András király 1296. márc. 13-i oklevele szerint, amely elmeséli az itteni per történetét, a nyolc bírság miatti zálogba adás és bevezetés akkor már megtörtént, sőt, további két bírságot is kiszabtak (RA 4049. sz., DPM 177. sz.; vö. itt a 258. sz. reg., amely szintén leírja a pertörténetet). Ezek alapján a fenti két oklevél 1295-ben kelt. ___________________________________________ 240 — (Nos comes Martinus viceiudex curie domini regis): a színe előtt a Szűz Mária-szigeti apácák (sorores de insula Beate Virginis de Buda) perbe vonták németi (de Nemty) Ambrus fia Jakabot egy Baranya (de Bar ana) me gyében fekvő, Vajszló (Voyzlow) nevű birtok miatt. A per már hosszabb ideje húzódott, amikor az apácák képviseletében, ügyvédvalló levéllel megjelent Miklós és Pál comes, az apácák officiálisai, másik részről pedig Jakab officiálisa: Péter fia Fábián a pécsi káptalan ügyvédvalló levelével, és az alországbíró rendelkezése értelmében a feleknek be kellett mutatniuk okirataikat arról, hogy a mondott birtok az ő tulajdonukat képezi. Elérkezvén tehát az alországbíró korábbi levelében [239. sz. reg.] kitűzött határnap, az apácák officiálisai késznek mutatkoztak az okiratok bemutatására, ám a másik felet képviselő comes ezt nem tette meg, sőt, az utoljára kitűzött határnapon meg sem jelent és nem küldött senkit. Az apácák officiálisai pedig bemutatták [III.] András magyar király 1292. évi nyílt levelét, amit az alországbíró teljes terjedelemben átírt [regesztáját 1. RA 3870. sz.]. Mivel Jakab comes nem mutatta be okleveleit, és az utolsó határnapon, amikorra döntésnek kellett születnie, meg sem jelent, az alországbíró a vele együtt ülésező bárókkal és az ország nemeseivel úgy döntött, hogy Jakab pervesztes legyen az apácákkal szemben, és Vajszló birtokot az apácáknak ítélte örökös birtoklásra, a másik félnek örökös hallgatást parancsolván. Ezen kívül szükséges még megjegyezni, hogy vasvári (de Castro Ferreo) Mihály mester, Apor országbíró jegyzője (notarius) Apor meghagyására az alországbíróval volt együtt az országbíró jogának érvényre juttatása végett (ad exhigendum iura sua), és az alországbíró minden ügyben, de különösen a pecsétjének az ügyében társaként bízott benne, ám az alországbíró tudomása szerint ugyanezen Mihály a tudta és beleegyezése nélkül, annak a pecsétje alatt adott ki egy privilégiumot a fenti perben Jakab comesnek az apácák ellenében [238. sz. reg.]. Ha ez igaz, akkor a Jakab által Vajszló kapcsán csalással az apácák ellenében kieszközölt, alországbírói pecséttel kiadott privilégium legyen érvénytelen, és bárhol, bármikor bemutatják, semmilyen bizonyító erővel ne bírjon. Datum Bude, septimo die post octavas nativitatis Virginis Gloriose, anno Domini M° CC° nonagesimo quinto. Eredeti: nagy N kezdőbetű, hártyája kopott, szakadozott és néhol nehezen olvasható, vörös-zöld selyemfonaton függő barna viaszpecsétje teljesen ép - DL 1359. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, V. Buda 4. 7.) > (TA): Garai
