Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
A regesztázás módja
18 A régészt ázás módja A regeszta után következnek az oklevél levéltári és (ha vannak) kiadási adatai, teljességre törekvőén, azonban már nem vettük föl a Fejér György Codex Diplomaticus-sorozatát megelőző forráskiadványokat, amennyiben az adott oklevél szövege Fejérnél is megjelent. Ennek oka az volt, hogy Fejér maga is feldolgozta a nagy 17-18. sz-i forrásgyűjtők kéziratos és nyomtatott adatait, így Hevensi, Pray és a többiek művei megtalálhatók nála is, átvételként. A regesztákban alkalmazott jelek és rövidítések: ( ) A keltezés rovatban a ki nem tett, de kikövetkeztetett évszámot vagy kelethelyet foglalja magában. [ ] A regeszta vagy oklevél szövegében az oklevélben nem szereplő adat kiegészítése vagy magyarázata. + Az évszám előtt állva az oklevél hamis vagy interpolált voltára utal. A regeszta élén azt jelöli, hogy az oklevél kibocsátójának személye megegyezik az előző regeszta kibocsátójával. Az oklevélben előforduló ugyanazon tulajdonnév névvariánsai között áll. > A regeszta utáni levéltári és könyvészeti apparátusban azt jelöli, hogy ezen jel előtti oklevelet átírták a jel utáni oklevélben. E A regeszta utáni levéltári és könyvészeti apparátusban az eredetiben fennmaradt oklevélre utal. TA A regeszta utáni levéltári és könyvészeti apparátusban a tartalmi átírásban fennmaradt oklevélre utal. Emi A regeszta utáni levéltári és könyvészeti apparátusban az említésben fennmaradt oklevélre utal.
