Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
138 Olivér alországbíró / János országbíró (1280-1281) ügyvédjei (procuratores) a püspök ügy véd valló levelével, és kiállították bajvívóikat. Bár a párbaj megkezdődött, végül a király és az alországbíró engedélyével a felek visszavonták a párbajt, és az éppen ott lévő királyi és királynéi bárók közreműködésével egyezségre léptek. Ennek értelmében azt a két és fél ekényi birtokrészt, amely István elmondása szerint a Gyód (Gyowd) nevű földjéhez tartozik, és a püspök elmondása szerint pedig az erdélyi egyház (ecclesie Transilvane), illetve Tasnád (T[usna]d) falu része, a megegyezés értelmében István minden haszonvételével együtt átengedi az erdélyi Szent Mihály egyháznak örökös birtoklásra. Datum Bude, in crastino octavarum nativitatis beate Virginis Marie, anno Domini M° CC° octuagesimo primo. Átírta: váradi káptalan 1282. febr. 22.: DL 30582. (Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból, GYKOL, Centuriae O. 99.) > 1) 1727. évi másolata: DL 98506. (Károlyi család nemzetségi levéltára, Károlyi család 34. 29.); 2) 1755. évi másolata: DL 37134. (Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból, Erdélyi kincstári levéltár, Erdélyi fiscalis levéltár 13. 3. D.); 3) 1755. évi másolata: DL 37135. (Erdélyi országos kormányhatósági levéltárakból, Erdélyi kincstári levéltár, Erdélyi fiscalis levéltár 13.1. M.); 4) 1828. évi másolata: Arhiva Istorica a Filialei Din Cluj a Academiei RR. (Románia, Erdélyi Múzeum Egyesület egykori levéltára), Toldalagi család: Oklevelek (DF 257542.); 5) újkori másolata: Arhiva Istorica a Filialei Din Cluj a Academiei RR. (Románia, Erdélyi Múzeum Egyesület egykori levéltára), Törzsgyűjtemény: Oklevelek és iratok A. 2. (DF 253786.) Említi: Olivér alországbíró: 173. sz. reg. Kiadása: CD V/3.142-143. (Má-1.); CD VII/4.183-184. (Á); CD IX/5.549-550. (1381-es kelettel, Kaprinai Coll, sub B. Tom. VI. pag. 168. sqq. nro LXVIL); UGS I. 125-126.; Károlyi I. 11-12. (CD V/3. alapján). Regesztája: Tentamen iudicis 138. sz.; EO I. 387. sz. Fordítása: DIR veac. XIII. II. 234-235. (román) A kiadások közül csak a CD VII/4. alapszik közvetlenül a váradi káptalan átírásán, ám az is rendkívül sok hibával közli a szöveget. Az itteni regesztában a káptalani oklevél névalakjai szerepelnek. A váradi káptalan oklevele csak hiányosan írta át az alországbíró levelét, elmondásuk szerint elhagytak egy részt, amely „a privilégium szövegében nem tűnt érdemlegesnek" (quarum tenorem de verbo ad verbum prêter unum articulum, qui in textu privilegii esse necessarius non videbatur ... transscribi faciemus). ___________________________________________ 171 János országbíró bírósági és perhalasztó oklevelei (univeras litteras iudicum curie domini regis ... videlicet tam iudiciales, quam etiam dilatorias), amelyeket Fulkos fia Mihály, ill. Miklós nógrádi (Neugradiensi) főesperes és fivére: Botond között, a Pöstény (Pehchan) nevű földjük határai ügyében folyó per kapcsán adott ki. Említi: esztergomi káptalan 1281. okt. 19. > III. András 1298. (RA 4184. sz.): DL 1103. (MKA, Neo-regestrata acta 441. 7.) Kiadása (Emi.): ÁÚO IX. 307. A káptalani oklevél szerint a felek között az országbíró színe előtt (in presentia iudicis curie domini regis) indult a per, végül az engedélyével
