Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)

Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik

Olivér alországbíró

137

(1281., szept.

16. előtt)

1281. szept.

16., Buda

Az oklevél kiadási ideje legvalószínűbben 1281, mert IV. László ekkor ostromolta Szalánc várát, és magának Lászlónak is van egy aug. 9-én, ugyancsak „sub

castro Zelench"

kelt kiadványa (RA 3112. sz.). Mindez összehangban áll az itt szereplő peres felek életidejével is: Illés és fivérei legkorábbi közös felbukkanása IV. László 1277. évi oklevelében található (RA 2788. sz.). Bárcai Illés pedig 1303-ban még élt (AOkl I. 436. sz.), 1312 októberében már biztosan nem, mert ott a fia nevében mondtak ellent egy nemzetségi birtok elidegenítésére (AOkl III. 388. sz.). Az oklevéladó a királyi kápolnát jelölte meg az eskü helyszíneként, amelynek ő is a közelében tartózkodott, mert a kápolnában való eskü napjára írta elő a feleknek a színe előtt való megjelenést. Az oklevéladó tehát a királyi udvar bírája volt, amely az országbíró vagy az alországbíró felé tereli a gyanút. A kiadvány hátulján egy kb. 45-47 mm-es körpecsét foltja látható. Az országbírói tisztet ekkor talán János töltötte be, az alországbíró biztosan Olivér volt (Zsoldos: Archontológia 34.). János pecsétméretét nem ismerjük, van azonban egy DPM-kiadvány, amelyet Olivér alországbíróhoz köthetünk. Az oklevél 1281. júl. 7-én, közel egy hónappal korábban kelt Bátorkerekiben (168. sz.), és annak a hátulján is egy nagyobb méretű körpecsét halvány foltja látható. A folt három irányban is „lelóg" a pergamenről, így csak annyit lehet megállapítani, hogy 45 mm-nél nagyobb volt, de az egyetlen látható foltszél görbülete alapján nem sokkal nagyobb. Mindez elvileg megfeleltethető Olivér alországbíró sigillumának. Mivel az alországbíró tényleg nem maradt Budán a hadjárat idején, ahogy ezt a Bátorkerekiben kelt oklevele mutatja, ezért leginkább ő jöhet szóba kibocsátóként. Lehetséges, hogy az országbíró a kibocsátó, bár a személyét és ezáltal pecsétméretét sem határozhatjuk meg biztosan.

___________________________________________ 169

— memoriális

oklevele szerint (secundum

continentiam priorum litterarum nostrarum memorialium) File bán

fia Istvánnak egyenlő bajvívókkal gyalogos párbajt kellett folytatnia P[éter] erdélyi püspök (episcopum

Transsilvanum) ellen a király színe előtt Kisboldogasszony nyolcadán [szept. 15.], mivel István két és fél ekényi Gyód (Gyoud~Gyow) nevű öröklött földjét a püspök jogtalanul elfoglalta, továbbá Tasnád (Tusnad) falu népei, és különösen a mondott Gyód faluból való Mihály, Chotow és Fuldur pusztítást vittek véghez, István minden jobbágyát, ti. 30 mansiót, és azoknak épületeit Tasnád faluba vitték, és így Gyód falut elpusztítva neki 50 márka kárt okoztak.

Tartalmilag átírta: Olivér alországbíró 1281. szept. 16.: 171. sz. reg.

___________________________________________ 170

— (Nos

comes

Oliverius

viceiudex curie

domini

regis):

a

korábbi memoriális oklevelében [170. sz. reg.] foglaltak értelmében meg is jelent Kisboldogasszony nyolcadán [szept. 15.] a király színe előtt egyik részről a felperes Fyle bán fia István comes,

másik

részről Kumpolth fia Henrik, Lőrinc fia Antal és Olivér fia Tamás, P[éter] erdélyi (Transsilvani) püspök