Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
108 Balduin alországbíró / Geregye nb. Pál fia Miklós (1275. jún. 17. -aug. eleje) megölés miatti vérdíjat Gyertyaszentelő Boldogasszony nyolcadán (febr. 9.) kellett volna kifizetni. Ezért a gyilkosságnak 1276 februárja előtt kellett bekövetkeznie, viszont itt biri Márton még felperesként szerepel, tehát ezt a júniusi oklevelet legkésőbb 1275-ben adhatták ki. Balduin al országbíró ezen kívül más kiadványokban is felbukkan (1. 127., 129., 134-136. sz. reg.), de ezek mindegyike datálatlan. Azonban a hiteleshelyeknek szóló parancslevelei mind IV. Lászlónak címzik válaszlevelüket, így Balduin hivatali ideje 1272-1275 közé szorítható. Az egyéb oklevelei, vagy a hiteleshelyi válaszlevelek keltezési ideje alapján látható, hogy nagyjából az év melyik időszakában adta ki parancslevelét: az itteni kiadványa jún. 17-júl. 2. közé tehető, attól függően, hogy melyik évről van szó. Két oklevele január-február környékén kelt, kettő szeptember-október folyamán, míg egy hiteleshelyi parancslevele július-augusztus körüli (1. a fent idézett regesztákat). Balduin tehát nyáron (júniustól) és kora ősszel biztosan hivatalban volt, illetve az év elején is - bár azt nem tudjuk, hogy a január-februári oklevelei a június előtti, vagy a szeptember utáni hónapokat jelentik. Ha abból indulunk ki, hogy ebben az időben még az alországbírók egy-egy országbíró személyéhez köthetőek, azaz ha az országbíró elveszítette hivatalát, akkor őket is lecserélték, akkor 1272-1275 közötti időszakból nem találunk senkit, akihez Balduint kötni lehetne. Olyan sűrű volt az országbírói méltóság (és az egyéb bárói tisztségek) cseréje, hogy nem volt olyan országbíró, aki nyáron, ősszel, és az azt megelőző vagy ezt követő év elején is hivatalban lett volna (vö. Zsoldos: Archontológia 32-33.). Azonban igen valószínű, hogy ebben az időben az alországbíró, aki az itteni oklevelek szerint is már a királyi kúria állandó bírájává nőtte ki magát, nem az országbírókhoz kötődött. A királyi kúriai bíróságoknak ugyanis működnie kellett, és a sokszor csak néhány hónapra hivatalba kerülő, a bárói pártharcok révén gyorsan cserélődő országbíróktól ezt a stabilitást nem lehetett elvárni: Balduin ennek az új időszaknak egyik első képviselője lehetett, így hivatali idejét 1272-1275 közé tehetjük. 1272 nyarán viszont még László alországbíró volt hivatalban, 1274 őszén pedig István alországbíró (Zsoldos: Archontológia 32.). így csak az 1273-1274-es ill. az 1275- 1276-os évpár jöhet szóba, ezek alapján az itteni júniusi oklevél csak 1273-ban vagy 1275-ben kelhetett. ___________________________________________ 125 Geregye nb. Pál fia Miklós oklevele szerint (secundum continentiam lite rarum comitis Nicolai domini nostri, iudicis curie domini regis) galsai (de Golsa) Golsa fia Benedek állítson tanúkat Nagyboldogasszony nyolcadán [aug. 22.] a váci káptalan színe előtt tomaji (de Thumay) Sándor és fia: András, továbbá Sándor serviensei: Iván, Leseu, Kopou, Nuzo, Nertheu, Lukeu és Thuzon ellenében, arról, hogy a nevezettek felégették Galsa faluban Benedek jobbágyainak 20 telkét (mansiones), és 10 lovát és 15 marháját elvitték. Tartalmilag átírta: damus pro memoria [ismeretlen alországbíró]: 128. sz. reg.
