Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
István alországbíró 99 (1274., szept 14. előtt) eidem domine, matri videlicet Ladizlai et Dominici predictorum, dedit quandam terram Keza vocatam in comitatu de Zemlyn existentem, que quidem terra pro morte dicti Fylkey ad ipsum Stepha num fuerat devoluta, tali obligatione interposita, quod si illa terra ab ipsa domina vel a Ladizlao et Dominico filiis suis per quempiam repeteretur, et ipse Stephanus eosdem non posset expedire, extunc predicte domine, sorori sue, et eius filiis supradictis solvet quadraginta marcas, ut assumpsit, unde super hiis omnibus partibus vestrum privilegium concedatis. Datum in Zoulum, quinto die post octavas sancti regis. Hátlapon: Capitulo Agriensis. a előtte áthúzva egy szó (suis?) b előtte áthúzva: üdém Ioan c előtte áthúzva: homine A 19-20. századi hátoldali feljegyzés és a DL-DF 5.1-es adatbázis is az 1298-1300 között hivatalban lévő István alországbíróval azonosította a kiadót, ami biztosan nem lehetséges. Egyrészt kronológiai okokból: az oklevél Zólyomban kelt, és a 13. sz. végi István a számba jöhető két év közül (1299-1300) 1299. szept. 1-jén a Fejér megyei Csókakőn keltezett, 1300. szept. 2-án pedig Budán (316. és 341. sz. reg.). Másrészt ő pajzs alakú pecsétet használt, míg ennek a kiadványnak a hátulján kör alakú pecsétfolt látható. Az 1269-1270 folyamán hivatalban lévő István alországbíró szintén pajzs alakú pecsétet használt, míg az 1280-1281- ben felbukkanó István augusztus hónap folyamán biztosan nem volt hivatalban egyik évben sem (vö. Zsoldos: Archontológia 34.). Az egyetlen megmaradt, általunk ismert István alországbíró 1274 kora őszén töltötte be tisztségét, így ő kronológiailag számba jöhet, és az itt felbukkanó szereplők életideje is lefedi ezt az időpontot (Engel: Genealógia, Bogátradvány nem 2. tábla: Cseleji és bánóci ág; uo. Leszteméri [Zemplén m.] 1- 2. tábla). Ezen István pecsétjét egyáltalán nem ismerjük, így a foltok alakját és nagyságát nem lehet összevetni, ezért inkább csak valószínűleg 1274-ben kelt az oklevél, ám az 1274. évet, és ezáltal ezt az Istvánt támogatja az is, hogy a királyi udvar, amelynek az alországbíró a bírája volt, ekkor tényleg Zólyomban tartózkodott (RA 2543-2544. sz.), ahol az itteni levél is kelt. Bár nem lehetetlen, hogy egy nem ismert alországbíróval van dolgunk, hiszen az István név elég gyakori (az 1260-as évek végétől a 90-es évek végéig négy Istvánt is ismerünk az alországbírók között!), és a helyettesek névsora messze nem teljes (és az itt felbukkanó szereplők életideje az 1280-as éveket is Ihetővé teszi), ám a legvalószínűbb mégis az 1274. év. ___________________________________________ 112 — memoriális oklevele szerint (secundum continentiam priorum litterarum nostrarum memoralium) sárosi (de Sarus) Simon fia Demeter köteles volt Szent Bertalan 22. napján [szept. 14.] bemutatni az egri káptalan oklevelét Szemelnye (Zemelne') föld ügyében Demeter fia Demeter comes el lenében.
