Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
érdemeket szerzett a főváros tanügyeinek rendezésében. 1897-ben Budapest alpolgármesterévé nevezték ki. 1915- ben ment nyugdíjba. 1904. március 13./7. bűm. - Kir. tan. cím adományozása. Rock István (1847-1916), gyártulajdonos. Tanulmányait a budapesti és a zürichi egyetemen végezte, majd hazatérve a Rock Gépgyárat vezette. Nevéhez sok újítás fűződik a gőzgép és a kazántechnika területén. 1904. január 23./13. - Magyar nemesség adományozása, a gyár alapításának 100. évfordulója alkalmából, kelenföldi elő- néwel. Rupcic György (1854-1924), mérnök. 1881-ben szerzett mérnöki oklevelet Budapesten. A tiszai kotrások főmérnökeként megszervezte és irányította a tiszai állami kotróparkot Szeged (Tápé) székhellyel. Később magánirodát nyitott. 1890 és 1898 között Luther Hugó helyetteseként az Alduna-szabályozói munkálatok közvetlen vezetőjeként működött. A század első évtizedében nagy propagandát fejtett ki a Duna-Ti- sza csatorna és a Soroksári Duna-ág csatornázása érdekében. 1904. december 2У24. me. - Kir. udvari tan. cím adományozása. Rupp Zsigmond (1838-?), jogász. Tanulmányai után törvényszéki bíró lett és fontos szerepet játszott a közjegyzői intézmény létrehozásában. Érdemei elismeréséül a Budapesti Közjegyzői Kamara ebükének választották. 1898-ban megkapta a III. о. vaskorona rendet. 1904. július 12-/34. igm. - Udv. tan. cím adományozása, munkájáért. Saárossy Kapeller Ferenc (1850-1918), méhészeti szakíró, múzeumigazgató. Jogi tanulmányait Kassán végezte (1871-1873), majd a magyaróvári gazdasági akadémián (1873-1874) tanult. Hosszabb külföldi tanulmányút után a Pénzügyminisztériumban (1876), majd a Földművelésügyi Minisztériumban (1879) kapott állást, mint fogalmazó, majd miniszteri osztálytanácsos. 1904 és 1910 között a Mezőgazdasági Múzeum igazgatója. Jelentős érdemeket szerzett a gödöllői állami méhészeti gazdaság megszervezésében. 1903. december 31./25. fm. - Min.tan. cím adományozása. Sardagna János br. (1864-?), földbirtokos. Az 1826-ban az osztrák bárói méltóságot nyert család a hernádvécsei birtokán teljesen magyarrá vált. 1904. december 18./3. me. - Magyar bárói méltóság adományozása. Sándor János (1860-1922), politikus. Jogi végzettséggel (1882) lépett vármegyei szolgálatba. Torda-Aranyos vármegyében lett főszolgabíró (1883), majd fő- ispáni titkár, később (1889) alispán. 1891 és 1902 között Kisküküllő, majd átmenetileg (1901-1902) Maros-Torda vármegye főispánja. 1903-ban a Belügyminisztérium politikai államtitkárává, a második Tisza kormányban (1913 -1917) belügyminiszterré nevezték ki. 1903. november 10./3. bűm. - Államtitkári kinevezése. Sárkány Sámuel (1823-1911), evangélikus püspök. Teológiát Pozsonyban és Jénában hallgatott. 1848-tól a pilisi egyház- község lelkésze. 1890-ben lett a bányai egyházkerület püspöke. 1895-től a főrendiház tagja. 1905-ben lemondott püspöki tisztéről. 1905. május 4./33. vkm. - Lipót r. középkeresztjének adományozása. Schelle Róbert (1851-1925), kohómérnök. Tanulmányait Selmecbányán és a 937
