Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
Popper Dávid (1843-1913), cseh gordonkaművész. Prágában Július Golter- mann tanítványa volt, majd Lowen- bergben Hohenzollern herceg zenekarának, 1868 és 1873 között a bécsi udvari opera zenekarának tagja. Kamaramuzsikusként és szóHstaként egész Európában adott hangversenyeket. 1886-ban a budapesti Zeneakadémia tanárává nevezték. 1905. március 31./18. vkm. - III. o. vaskor. r. adományozása. Quittner Zsigmond (1857-1918), építész. Tanulmányait a müncheni műegyetemen végezte. Építészeti munkásságát 1880-ban kezdte Budapesten. Épületei eleinte eklektikus, majd az eklektikához kapcsolódó kommersz szecessziós stílusban készültek. Épületei többek között a budapesti Gresham-palota, a volt Megyeri-palota, stb. 1904. október 13./4. me. - Magyar nemesség adományozása, érdemei elismeréséül. Rády Andor, államtitkár. Jogi tanulmányai befejezése után 1881-ben pénzügyi fogalmazó-gyakornokként lépett állami szolgálatba. 1888-ban a Pénzügyminisztériumban miniszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1896-tól mint. miniszteri titkár működött. 1904. december 10./6. püm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, szolgálataiért. Rauch Géza br. (1852-1923), földbirtokos. Tanulmányai befejeztével jog- és államtudományi oklevelet szerzett. Nagykiterjedésű horvátországi birtokait apjától örökölte. Örökös jogon tagja volt a magyar főrendiháznak és virilis címen a horvát országgyűlésnek. 1906- ban a horvát országgyűlés a magyar képviselőházba delegálta. 1904. február 7 ./4. hszdm. - Ferencjó- zsef r. lov. kér. adományozása, szolgálataiért. Réczey Imre (1848-1913), orvos. A budapesti orvosegyetem elvégzése után a Rókus kórház, majd az István kórház (1885) orvosa lett. 1876-ban egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1892 és 1913 között a sebészet nyilvános rendes tanára a budapesti egyetemen és a II. sebészeti klinika igazgatója. 1886—1888- ban az Orvosi Hetilapot szerkesztette. 1890-ben a Budapesti Kir. Orvosegyesület elnökévé választották. 1904. június 14./29. bűm. - M. kir.udv. tan. cím adományozása, orvosi munkájáért. Reiszig Ede (1848-1908), főispán. Jogot Pesten és Heidelbergben hallgatott. A doktori oklevél megszerzése után Vas vármegye tiszteletben jegyzője, később főjegyzője (1875), majd alispánja (1883). 1890-ben a Békés vármegyei agrárszocialista mozgalmak visszaszorítására kormánybiztosnak és a megye főispánjának nevezték ki. 1892-ben a Kereskedelemügyi Minisztérium államtitkára, majd 1894-ben a Belügyminisztérium, államtitkára. 1895-ben - saját kérésére - Vas vármegye főispánjává nevezték ki. 1889-ben III. o. vaskoronarenddel tüntették ki. 1904. április 11./2. bűm. - A Lipót r. középkertjének adományozása, a főis- páni tisztség alóli felmentés alkalmából. Richards Richard (1867-1942), gyáros. Irányítása mellett gőzmalmának gyártmányai nagy hírnévre tettek szert Angliában és Brazíliában. Ezúton elősegítette a magyar liszt külföldi forgalmazását. Ugyancsak ismert a győri Richards finomposztógyár, ami 1908935
