Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

1904- december 18./3. bűm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, érde­mei elismeréséül. Meszlényi Gyula (1832-1905), szatmári püspök. 1847-ben lépett az esztergomi papnövendékek közé. Teológiát a Pazmaneum növendékeként Bécsben végzett. 1854-ben szentelték áldozó­pappá. 1857-től 1866-ig hercegprímási levéltárnok, majd 1863-ban érseki titkár lett. 1866-ban plébánosként Komárom­ba került. 1881-ben lett az esztergomi papnevelő kormányzója és esztergomi kanonok. 1887-ben foglalta el a szatmá­ri püspöki szék. A szent sírrend lovagja. 1903-től valóságos belső titkos tanácsos. 1904. december 18./22. vkm. -1. o. vas­kor. r. adományozása, a közügyek te­rén szerzett érdemeiért. Mihalik József (1860-1925), művészet- történész. Egyetemi tanulmányai után Liptószentmiklóson, N agyszől lősön majd Kassán tanár. A milleneumkor a kiállítások rendezéséhez igazgató őr­ként az Országos Magyar Iparművé­szeti Múzeumhoz helyezték. 1903-ban a kassai múzeum miniszteri biztosának nevezték ki. 1906-tól az MTA tagja. 1907-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének előadója, végül országos főfelügyelője lett. 1907 és 1918 között a Múzeumi és Könyvtári Értesítő szerkesztője. 1903. december 13./17. vkm. - Kir. tan. cím adományozása. Mihalovich Ödön (1842-1929), zene­szerző. 1855-től Mosonyi Mihálynál, 1865-ben Lipcsében és 1866-ban Mün­chenben tanult. Ezekben az években is­merkedett meg Liszt Ferenccel, akivel több ízben együtt szerepelt hangverse­nyeken. 1870-ben tartotta első zenekari hangversenyét. 1872-ben a pesti Wag­ner-egylet elnöke, 1881-ben a Színitanoda igazgatója lett. 1887-től nyugdíjazásáig a Zeneakadémia igazga­tójaként tevékenykedett. Igazgatása alatt több kitűnő muzsikust nyert meg az intézet számára (Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner). 1919-ben ment nyugdíjba. 1905. március 31./19. vkm. - Személyi pótlék felemelése. Mikó Bálint (1840-1919), főrendiházi tag. Jogi tanulmányai befejeztével 1867-ban tiszteletbeli vármegyei aljegy­ző lett. 1876-ban a Csíkszeredái kerület országgyűlési képviselőjévé választot­ták. 1882-ben lett Csík vármegye főis­pánja, amit nyugdíjazásáig betöltött. 1892-ben kapta meg a Lipót-rend lo­vagkeresztjét, 1901-ben pedig a Szt. Ist­ván rend kiskeresztjét. 1905. február 2У2. bűm. - A b. 1.1. cím adományozása, nyugdíjazása alkalmá­ból. Moody András (1837-?), skót református lelkész. Tanulmányait szülővárosában, Edinburghban (Skócia) végezte, majd a skót hittérítő társaság küldte előbb Gibraltárba, majd Budapestre, az izrae­liták közötti hittérítésre. Itteni műkö­dése során alakult meg többek között a német református leányegyház. 1896-ban szülővárosa egyeteme dísz­doktorrá avatta. 1904. február 14./11. vkm. - Ferenc Jó­zsef r. lov. kér. adományozása, lelkész! munkásságáért. Moravcsik Ernő Emil (1858-1924), el­megyógyász. Tanulmányai után a bu­dapesti egyetem elmekórtantanszékén lett előbb tanársegéd, majd magántanár és rendkívüli tanár. 1896-ban az Igaz­ságügyi Orvosi Megfigyelő és Elme- gyógyító Intézet vezetőjének nevezték

Next

/
Thumbnails
Contents