Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
1905. március 18./28. kerm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, a közgazdaság terén szerzett érdemeiért Ludvigh (Ludwig) Gyula (1841-1919), mérnök. A brüsszeli egyetemen vasútépítést és -tervezést tanult, majd 1863-tól Spanyolországban dolgozott. 1867 után tért haza, és a vasúti központi irodában lett osztálymérnök. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a Bosznia és Románia irányába megépített vasúti csatlakozásokat. 1881-től a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban osztályvezető. 1883-ban az Államvasutak igazgatóságának tagjává választották. 1887-től a MÁV elnök-igazgatója, majd 1909-ben a Kassa-Oderbergi Vasút vezérigazgatója lett. 1893-tól főrendiházi tag. 1905. január 6У22. kerm. - Titkos tan. cím adományozása, nyugdíjazása alkalmából. Lukács László (1850-1932), pénzügyi szakember, miniszter, miniszterelnök. A kolozsvári jogi tanulmányok után 1874-ben a győri jogakadémia rk. tanárává nevezték ki. 1877-ben átvette atyja ércbányáinak vezetését. 1878-ban országgyűlési képviselővé választották. 1887-ben a Pénzügyminisztériumba került eleinte mint min. tanácsos (1888) később mint pénzügyi államtitkár (1893). 1895 és 1905 között, ill. 1910-ben pénzügyminiszterként működött. 1912-ben miniszterelnöknek nevezték ki. 1913-ban „panamázás” vádja miatt lemondott és visszavonult az aktív politikai élettől, de 1921 és 1924 között tagja volt a Pénzügyi Tanácsnak. Madarassy Gábor, (1859-1929), államtitkár. Hivatali pályáját mint fogalmazógyakornok kezdte. 1900-ban lett miniszteri tanácsos és a Dohányjövedéki Központ igazgatója. 1912-ben ország- gyűlési képviselőnek választották, és még ugyanebben az évben pénzügyi államtitkárrá léptették elő. 1905. március 18.I/16. püm. - Min. tan. cím adományozása. Mágócsy Dietz Sándor (1855-1945), botanikus és fiziológus. Egyetemi tanulmányai után a Selmecbányái Erdészeti Akadémián lett tanársegéd (1879). 1880 és 1888 között a budapesti egyetem növénytani tanszékén dolgozott. 1889-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. 1901-ben a budapesti egyetem növénytani tanszékének ny. rendes tanárává nevezték ki, és az egyetemi Botanikus Kert igazgatója lett. Az MTA tagja (1897). 1929-ban vonult nyugdíjba. 1905. március i8./3.vkm. - Kongresszusi kiküldetés. Magyary-Kossa Gyula (1865-1944), orvos. Egyetemi tanulmányai után, 1889-1893-ben a budapesti egyetem gyógyszerészeti tanszékén dolgozott, majd kémiai tanulmányokat végzett. 1894-ben lett a budapesti egyetemen a méregtan tanára. 1896-ban az Állatorvosi Főiskolán a botanika és a gyógyszertan ny. r. tanárává nevezték ki. 1918-ban kapta meg a magyar királyi udvari tanácsosi címet. 1903. november 23./ii.vkm. - Fizetési osztályba sorolás. Mailáth László gr. (1862-1934), földbirtokos, főrendiházi tag. A 11. huszárezred tényleges állományában szolgált, majd mint főhadnagy került át a tartalékos állományba. 1886-ban cs. és kir. kamarásnak nevezték ki. Verőce vármegyei birtokán gazdálkodott, Hor- vát-Szlavónországban a mező- és erdő926
