Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
jáépítési munkálatokkal megbízott királyi biztos mellé került. A királyi biztosság feloszlatása után 1884 és 1905 között Szeged, közben egyúttal 1886-tól 1896-ig Hódmezővásárhely, valamint 1887-1893-ban Szabadka főispánja. 1893-ban a király a főrendiház élethossziglani tagjává nevezte ki. 1898-ban megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. 1905. február 2У2. bűm. - B. t. t. cím adományozása, nyugdíjba vonulása alkalmából. Kállay Rudolf (1853-1920), orvos. Tanulmányait Bécsben, majd Budapesten folytatta, 1897-ben szerzett diplomát. Eleinte magántanárként dolgozott, majd 1886-ban a nagykállói kórházba került. 1900-ban a nyíregyházi vármegyei kórház igazgató főorvosának nevezték ki, amely ma a nevét viseli. 1904. március 13./7. bűm. - Kir. tan. cím adományozása, a közegészségügy terén szerzett érdemeiért. Kämmerer Ernő (1856-1920) politikus, történész. Tanulmányai után 1886-ig az Igazságügyminisztériumban fogalmazó. 1887-től országgyűlési képviselő. 1896-ban az Országos Képtár és a vele kapcsolatos Történelmi Képcsarnok kormánybiztosává, majd 1901-ben a Szépművészeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. Miniszteri tanácsosi címet kapott. 1914-ben ment nyugdíjba. 1903. december 31./2. me. - Kinevezése az Erzsébet királyné szobrának felállítására alakult bizottság tagjává. Károly (Kari) Rezső (1868-1945), a^a' démiai tanár. A magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet (1891), majd néhány évet itt oktatott. 1896-tól a Keszthelyi Gazdasági Tanintézet tanára és a Növénytermelési Kísérleti Tér vezetője. 1897-ben a Földművelésügyi Minisztériumba került, később az Orsz. Mezőgazdasági Üzemi Intézet igazgatója lett. 1893-ban Németországban a cukorrépa-termelést tanulmányozta, és tapasztalatai alapján szervezte meg a hazai cukorrépanemesítést. Javaslatára létesítették az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet és a Kenderés Lentermelési Kísérleti Állomást. 1904. március 19./15. fm. - Gazdasági akadémiai tanári cím adományozása. Kassuba Domokos (1851-1931), ciszterci-rendi áldozópap, középiskolai tanár. 1868-ban lépett a ciszterci rendbe, 1874-ben szentelték pappá. Öt éven keresztül Pécsett főgimnáziumi tanár, majd Egerbe került tanítani. 1892-ben lett egri perjel és főgimnáziumi igazgató. 1903. július 17./26. vkm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, az oktatásügy területén szerzett érdemeiért. Kazay Mór orvos. Miskolcon megszerezte a mentő-egyesületet, amelynek vezetője lett. A miskolci önkéntes tűzoltó egylet és a vármegyei árvaház orvosaként tevékenykedett, majd Miskolc város főorvosának nevezték ki. 1904. február 7./1. me. - Koronás magyar érdemker. adományozása, a köz- egészségügy terén szerzett érdemeiért. Kazy József br. (1856-1923), államtitkár. Jogi tanulmányai elvégzése után (1878) állami szolgálatba lépett és éveken át vezette a Földművelésügyi Minisztérium keretén belül működő statisztikai osztályt, majd az ún. rutén kirendeltséget. Az 1900. évi párizsi és az 1909. évi bukaresti kiállítás miniszteri biztosa volt. Tevékenysége elismeréseként miniszteri osztálytanácsosi (1904), majd valóságos miniszteri tanácsosi (1905) címet kapott. 1910-ben államtitkárrá nevezték ki, 1913-ban magyar báróságot kapott. 920
