Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
jelentette számára. Ugyanebben az évben megkapta a francia becsületrendet is. 1885-ben kir. tanácsosnak nevezték ki. Az Országos Iparegyesület alelnöke. 1903. szeptember 9У2. bűm. - Udv. tan. cím adományozása, a közügyek terén szerzett érdemeiért. Fehér Ipoly Kálmán (1842-1909), pannonhalmi főapát, tanár. Tanulmányait befejezve 1864-től a főapátsági líceum matematika-fizika szakos tanára. 1874-ben az esztergomi főgimnázium igazgatójává nevezték ki, majd 1882-től szegedi tankerületi főigazgatóként működött. 1892-ben nevezték ki pannonhalmi főapáttá. 1893-tól az Országos Közoktatási Tanács másodelnöke, az MTA tagja (1896). Kiadta a bencés rend történetét. 1904. december 2./11. vkm. - B. 1.1. cím adományozása a közügyek terén szerzett érdemeiért. Fejérváry Géza br. (1833-1914), táborszernagy, honvédelmi miniszter, miniszterelnök. 1851-ben lett hadnagy, majd 1859-ben, mint vezérkari kapitány vett részt a solferinoi ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875-ben magyar bárói címet kapott. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1884 és 1903 között honvédelmi miniszterként tevékenykedett, majd az uralkodó testőrségének kapitánya lett. 1905-ben az uralkodó miniszterelnöknek nevezte ki a parlamenti formák megsértésével. 1906-ban lemondott és visszavonult a közélettől. 1904. december 10./20. honv. m. - Testőr kapitányi illetménye. Fellner Henrik (1859-1932), bankár. 1887-ben lépett a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. kötelékébe, amelynek 1892-től 1911-ig ügyvezető igazgatója. Irányította a tulajdonát képező Leipziger Vilmos Szesz- és Cukorgyárat. 1928-tól a GYOSZ elnöke, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. alelnöke. Több nagyipari vállalatnak igazgatósági tagja. 1927-ben a felsőház tagjává nevezték ki. 1904. január 9У7. püm. - III. o. vaskor, r. adományozása, a közgazdasági területén szerzett érdemeiért. Fellner Sándor (1857-1944), építész. Budapesten, Bécsben és Párizsban tanult. 1879-től Budapesten élt és dolgozott. Eklektikus stílusban több magán- és bérházat, vidéki kastélyt épített. Pulszky Károllyal együtt elkészítette és publikálta a Bakócz-kápolna (Esztergom) felmérési eredményeit. 1905. január 27У5. püm. - Magyar nemesség adományozása a pénzügyminisztériumi palota építéséért és munkásságáért. Festetich (Festetics) Tasziló gr. (1850 -1933), földbirtokos. Ifjabb éveiben külföldön élt. Lady Mary-Victoria Douglas-Hamiltonnal kötött házasságával Európa legjelentősebb köreivel lépett rokonságba. 1890-ben val. belső titkos tanácsossá nevezték ki. 1895-ben kir. főpohárnokmester, 1904-ben kir. főudvarmester lett. 1896-ban az uralkodó az aranygyapjas renddel tüntette ki. 1911-ben magyar királyi hercegi rangra emelték. Főrendiházi és felsőházi tag. 1903. október 12./10. igm. - Hitbizományi adósságának törlesztése. 1904. november 5./21. me. - Főudvar- mesteri kinev. Flittner Frigyes (1852-1919), közgazdász. Jogi tanulmányai után Lőcse városában lett főjegyző, majd állását feladva ügyvédi gyakorlatot folytatott (1875-1878). 1878-ban az Osztrák-Magyar Bank jog94
