Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

állt. Részt vett az 1896-os országos kiál­lítás rendezésében. 1897-ben megbízták a távbeszélőhálózat újjászervezésével, majd a posta készülékjavító-műhelyét és műszerész iskoláját szervezte meg és vezette 1920-ig. Mint a Magyar Mér­nök- és Építész Egylet főtitkára 1908-1910 között az egyesület Heti Ér­tesítőjét és Évkönyvét szerkesztette. 1903-ban a Ferenc József rend tiszti ke­resztjével tüntették ki. 1903. december 31./22. kerm. - Ferenc József r. tiszti kér. adományozása. Bárdossy Jenő (1861-1934), jogász. (Bárdossy László, a későbbi miniszterel­nök apja.) Középiskolai tanulmányait Szombathelyen, az egyetemet Budapes­ten végezte. Ügyvédi oklevelének meg­szerzése után, 1895-ben osztálytanácsos lett a Földművelésügyi Minisztérium­ban. 1900-ban nevezték ki Sáros várme­gye főispánjává. О készítette el az állat­orvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényjavaslat (1900: XVII. te.) elő­adói tervezetét, és az állategészségügy rendezéséről szóló törvényjavaslat reví­ziójának javaslatát. 1903-ban felmentet­ték főispáni állásából és állategészségügyi főfelügyelővé nevezték ki. 1903. december 13./24. fm. - Kinevezé­se állategészségügyi felügyelővé, min. tan. cím adományozása. Bartóky József (1865-1928), író, államtit­kár. A jogi doktorátus megszerzése után, 1890-től Békés megyében szolga­bíróként, majd főjegyzőként műkö­dött. 1904-ben a Földművelésügyi Mi­nisztériumba helyezték miniszteri ta­nácsosi rangban. 1910-től nyugalomba vonulásáig (1918) államtitkár. Nevéhez fűződik a mezőgazdasági munkáspénz­tárak megszervezése. Nyugalomba vo­nulása után szépirodalmi munkásságot folytatott. 1922-ben a Kisfaludy Társa­ság, 1924-ben a Petőfi Társaság tagjává választották. 1904. február 7./17. fm. - Min. tan. cím adományozása. 1905. február 8./32. fm. - Lipót-rend lov. kér. adományozása. 1905. augusztus 13/10. fm. - Valóságos min. tan. cím adományozása. Batthyány Vilmos gr. (1870-1923), r. kát. kanonok, megyéspüspök. Bölcsele­ti és teológiai tanulmányait Innsbruck­ban, diplomáciai és jogi tanulmányait Rómában végezte. 1894-ben szentelték áldozópappá. 1900-ban nyitrai kano­nok, majd Benda Imre nyitrai püspök mellé került koadjutor püspöknek utódlási joggal. XIII. Leó pápa titkos kamarásnak nevezte ki. 1910-ben a nyitrai egyházmegye apostoli admi­nisztrátora. 1911. március 26-tól me­gyés püspök, a főrendiház tagja lett. A hatóságok 1918. december 10-én letar­tóztatták és 19 napig fogva tartották. 1919. március 27-én csomagjaival a Du- na-hídon át a magyar határig szállították. A püspökségről kénytelen volt lemonda­ni, ezért címzetes érsekké nevezte ki. 1904. november 21./29. vkm. - Segéd­püspöki kinevezése. Bauer Ottó (1853-?) nagybirtokos. Keres­kedelmi és gazdasági tanulmányai után apja tofmási birtokát kezelte, majd 1894-től - apja halála után - tulajdonos­ként irányította. Mintagazdaságot léte­sített. Az állattenyésztés terén kiemel­kedő eredményeket ért el. 1899-ben a Sopron vármegyei Gazdasági Egyesület elnökévé választották. 1904-ben tormási előnéwel magyar nemességet kapott. 1904. május 31./4. bűm. - Magyar ne­messég adományozása a közgazdaság terén szerzett érdemeiért.

Next

/
Thumbnails
Contents