Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Miniszterelnökség - Belügyminisztérium
I Közegészségügy A magyar kormány 1903-ban hozott határozatot arról, hogy a rákbetegségre vonatkozó adatgyűjtést - a Központi Statisztikai Hivatal éves munkatervének kiegészítéseként - a parlament elé terjeszti. Az adatgyűjtést kizárólag a kezelő orvosok adatszolgáltatására szándékoztak korlátozni. A gyakorló orvosok tapasztalati adatai szerint a rákos megbetegedések Magyarországon, évente több mint hatezer ember halálát okozzák. Amennyiben figyelembe vesszük, hogy nem minden esetben az orvos állapította meg a halál okát, akkor - becslések szerint - ez a szám ténylegesen a nyolcezret is meghaladhatta. Az előterjesztés indoklása szerint „elsőrendű feladat eldönteni azt a kérdést, vajon csupán az orvosi segítségben való bizalom növekedésével állunk-e szemben, vagy tényleg a rákos betegek száma van terjedőben? A külföldi tudományos világ újabban nagy érdeklődéssel fordult a kérdés tanulmányozásához, amelynek kellő ismeretétől a rákos betegségek esetleg fertőző természetéről, az ily megbetegedéseknek leginkább kitett életkorokról és életviszonyokról várhatni nagyon tanulságos adatokat, amelyek a kór elleni védekezésnek is irányt szabhatnak.”285 A Központi Statisztikai Hivatal 1903. évi munkatervének kiegészítéséről szóló tervezetet 1904. március 2-án Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter terjesztette az országgyűlés elé.286 A statisztikai adatok felvételének napjául 1904. október 15-ét határozták meg. Kétféle adatlapot készítettek. Az egyikre azok adatai kerültek, akik ezen a napon is kezelés alatt álltak, a másikon azokat a még élő személyeket szerepeltették, akik ezzel a betegséggel valamikor már az orvosnál megjelentek. A betegség tanulmányozására a Budapesti Kir. Orvos Egyesület külön rákbizottságot hozott létre. A fertőzőbetegségek közül a lakosság körében a gümőkór és a trachoma szedte a legtöbb áldozatot. Az 1903. évben a gümőkór elleni védekezés területén jelentős intézkedés nem történt. A betegség terjedésének lassítása érdekében a tüdővész veszélyeire figyelmeztető, több ezer ismertető füzetet osztottak szét az országban. A minisztérium vezetése a trachoma járványszerű terjedésének megakadályozására miniszteri biztos kinevezése mellett döntött. A szembetegség országos felügyeletével megbízott szakorvos felmérése szerint a hazai kórházakban nagyon kevés a képzett szakember, ezért az év folyamán 25 orvos részére 14 napos szaktanfolyam elvégzését biztosította. További kedvezményként bevezették, hogy a fizetésképtelen betegek kezelését a kincstár átalány formájában a kezelő orvosoknak megtéríti.287 A trachoma kórtanát és a gyógyítás módszertanát ismertető szakkönyv megírására pedig a minisztérium kétezer koronás pályázatot írt ki. A folyamatban lévő kórházi beruházások közül ebben az évben a balassagyarmati és a nagyváradi közkórházak elmebetegeket ellátó osztályait adták át. 285 MNL OL К 255-1903-12. t-2547. sz. Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter átirata Lukács László pénzügyminiszter részére. 1903. május 27. 286 Képviselőházi Irományok, 1901-1905. XXI. köt. 495. sz. 1903. március 1. 287 Évkönyv 1903,1904. 91
