Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
náló szerepet játszott - a kubai cukor kedvezményezése folytán hátrányunkra beállott sérelmet orvosolni megkísérthessük. Legfőbb érdekünk ezen relációban mégis oda irányul, hogy kieszközölni törekedjünk azt, hogy Németország ne adja meg többé Amerikának a feltétlen legnagyobb kedvezményes elbánást; minek folyományaképpen az általunk nehéz küzdelmek és részünkről nyújtott értékes koncessziók árán megszerzett vámmérséklések a mezőgazdasági termékeink kivitele terén leghatalmasabb ezen versenytársunknak érett gyümölcs gyanánt hullnának ölébe, miáltal reánk nézve ezen koncessziók értéke önként értetőleg jelentékeny csorbát szenvedne. Mindezen okoknál fogva kiváló súlyt helyezne a magyar kormány arra, ha az osztrák kormánnyal eziránt létesítendő előzetes megegyezés alapján a külügyminiszter úr ez irányban mihamarább bizalmas lépéseket tenne a német kormánynál; és - felhíván annak figyelmét a fent vázolt körülményekre - felajánlaná neki az Amerikával szemben teendő lépésekre nézve Monarchiánk készséges kooperációját.7'8 Szükséges volna ez alkalommal különösen utalni még arra a körülményre is, hegy - amennyiben a német kormány arra egyáltalán hajlandó volna - ezen kooperáció lehetővé tétele végett nekünk minél sürgősebben hiteles módon tájékozva kellene lennünk a német kormány által Amerikával szemben teendő lépésekről azért, mert a mi szerződésünk hatályon kívül helyezése 12 havi előzetes felmondást igényel, holott a német-amerikai szerződésben csak 3 havi felmondás van kikötve. Célszerű volna továbbá a külügyminiszter urat ezúttal még arra is felkérni, hogy a Monarchiánk részéről Amerikával - éspedig úgy az észak-amerikai, valamint a dél-amerikai államokkal szemben - követendő további politikánk megbeszélését a közelébb egybehívandó vám- és kereskedelmi értekezlet napirendjére tűzesse ki.7'9 Mindezen okoknál fogva a földmívelési miniszter úr annak elhatározását hozza javaslatba, hogy a külügyminiszter úr a magyar kormány részéről a fentiek értelmében mihamarabb átiratilag megkerestessék. Ezen javaslathoz a minisztertanács hozzájárulván, felkérte a miniszterelnök urat, hegy az osztrák kormány egyidejű értesítése mellett szólítsa fel a közös külügyminiszter urat, hogy a német birodalmi kormánynál diplomáciai úton puhatolóddzék, vajon hajlandó volna-e az előadott célból az Észak-amerikai Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi szerződését felmondani, mely esetben kilátásba helyezhetnénk ezen akcióban való kooperációnkat, amennyiben a nagyobb érdekeltség folytán ezen akcióban célszerűnek mutatkozik a vezető szerepet Németországnak átengedni. 718 719 718 A miniszterelnök 1905. június 2-án arról tájékoztatta a minisztereket, hogy „berlini nagykövetünk a szükséges utasításokkal el lett látva, hogy az USÁ-val való kereskedelmi viszonyunknak Németországgal egyetértőleg való szabályozására vonatkozólag a kezdeményező lépéseket tegye meg. A bécsi német követ a napokban megjelent a külügyben és tájékoztatást kért, milyen álláspontot szándékozunk az USÁ-val szemben elfoglalni.” (MNL OL К 26-1909-XXXVTII-75.) 719 A magyar kormány már 1897-ben szorgalmazta, hogy az USÁ-ból származó sertéstermékek behozatalát tiltsák meg, de az osztrák kormány a kérésre nem adott érdemi választ. Tisza István 1904. február 2-án ismételten arra kérte az osztrák miniszterelnököt, hogy a nem európai államokból származó húsnak a Monarchia területére történő szállítását tiltsák meg. Az osztrák kormány 1905-ben nem járult hozzá a kért tilalmi rendelet kiadásához. (MNL OL К 26-1906-XLI-3033. A földművelésügyi miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1906. június 6.)