Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
rányzat nélkül kiadásoknak engedélyezését az 1897. évi XX. t.cikk697 16. § értelmében - a pénzügyminiszter úr előzetes hozzájárulásával - a minisztertanácstól kell kérelmezni. Ezek a helyreállítások rendszerint sürgős szükséget képeznek, mivel a megrongált falak s egyéb épületrészek - amennyiben a helyreállítás azonnal foganatba vétetik - jóval kevesebb költséggel állíthatók helyre, mintha azok újból felépítése elhalasztatik, s ezáltal a megrongált épületek az idő viszontagságainak hosszabb ideig kitétetnek. Habár a hivatkozott törvény 16. §, valamint az annak végrehajtása tárgyában kiadott számviteli utasítás 77. §-a szerint ily halasztást nem tűrő esetekben a helyreállítási költségek utalványozhatok is, mindamellett az ily esetekben is az utalványozás egyidejűleg a pénzügyminiszter úrnak s azután a minisztertanácsnak is tudomására hozandó. Miután ez az eljárás hosszadalmas és felesleges munkát okoz, amely az engedélynek, illetve hozzájárulásnak egyszer s mindenkorra való megadásával elkerülhető lenne: a földmívelési miniszter úr a pénzügyminiszter úr hozzájárulásával arra kéri a minisztertanácsot, hogy amidőn az állami birtokokon tűzvész folytán megsemmisült olyan épületek helyreállításáról van szó, melyeknek helyreállítási költségei a biztosítás révén megtérültek, illetve midőn a helyreállítási költségek a megtérült biztosítási összeggel ellensúlyozva vannak, a helyreállítási költségeknek előirányzat nélküli beruházásokként leendő elszámolásához hozzájárulását egyszer s mindenkorra adja meg. Az ezen általános felhatalmazás alapján esetről esetre utalványozandó helyreállítási költségek mérvéről, s az ezek fedezésére szolgáló biztosítási összegekről azonban a pénzügyminiszter mindannyiszor értesítendő. A minisztertanács az említett esetekre a kért általános felhatalmazást megadta. 32A gazdasági tanintézeteknél dolgozó tanársegédek személyi pótléka A földmívelési miniszter úr előadta, hogy a Magyaróvári Gazdasági Akadémiához s a gazdasági tanintézetekhez beosztott tanársegédekre az 1904. évi I. te.698 hatálya nem terjesztetett ki azon okból, mert ez intézmények szervezeti szabályzataiban nincsenek a XI. fizetési osztályba felvéve. Ez okát abban leli, hogy ezen szervezeti szabályzatok módosítása már huzamosabb idő óta halasztatik, mert azok a gazdasági főiskola felállításával kapcsolatosan lesznek módosítva. Ebből folyólag ezen tanársegédek hátrányban vannak az állatorvosi főiskolai tanársegédekkel szemben, mely főiskolának szervezeti szabályzata újkeletű, s benne a tanársegédek a XI. fizetési osztályba fel vannak véve, minélfogva személyi pótlékban részesülnek is. A Gazdasági Akadémiához és a gazdasági tanintézetekhez beosztott tanársegédek 2 év tartamára neveztetnek ki, mely kinevezés meghosszabbítható. Rendes hivatali esküt tesznek, s szolgálati idejük nyugdíjazásnál beszámíttatik. A rangsorozati névjegyzékben a XI. fizetési osztályba tartozók között vannak feltüntetve, s a XI. fizetési osztálynak megfelelő illetményt élveznek. A gazdasági szakoktatás terén ugyanoly működést fejtenek ki, mint az állatorvosi szakoktatás terén az állatorvosi főiskolai tanársegédek, velük minden tekintetben egyen697 1897. évi XX. törvény. Az állami számvitelről. Törvénytár, 1897. 83-106. 698 1904. évi I. törvény. Az állami alkalmazottaknak engedélyezendő pótlékokról. Törvénytár, 1904. 3-8. 792
