Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
„A fiumei anyakönyvi kerületben az utasításban előírt összes nyomtatványok kettős (magyar-olasz) szöveggel állíttatnak elő, és a házasságkötések, valamint a házassági anyakönyvi bejegyzések a felek kívánságához képest magyarul vagy olaszul történnek.” Az új anyakönyvi utasítás 183. §-ába pedig az említett értekezlet annak a szabálynak fölvételét javasolja: „hogy a fiumei anyakönyvi kerületben az anyakönyvek, valamint az utasításban előírt összes nyomtatványok kettős (magyar-olasz) szöveggel állíttatnak elő, s a bejegyzések a felek kívánságához képest magyarul vagy olaszul történnek.” A fiumei kormányzó valamiképpen kifejezésre juttatni óhajtaná azt is, hogy az új rendelkezések dacára a hivatalos nyelv a fiumei anyakönyvi kerületben az olasz. Ez fölöslegesnek látszik, mert az idézett rendelkezések csak speciális szabályt állítanak fel arra nézve, hogy mennyiben kell a magyar nyelvet használni, de nem érintik a hivatalos nyelv kérdését. Közeledni lehetne azonban a fiumei kormányzó óhajtásához, ha oly szöveget választanánk, amelyből kitűnik, hogy a házasságkötések, valamint az anyakönyvi bejegyzések a felek kívánságához képest magyarul történnek ugyan, de in subcidium692 az olasz nyelvet kell használni, vagyis nemcsak akkor, ha a felek az olasz nyelv használatát kívánják, hanem akkor is, ha a nyelvkérdésben nem nyilvánítanak kívánságot. A most említett cél akképpen volna elérhető, ha úgy az új házassági, mint az új anyakönyvi utasítás tervezetének idézett helyein ezeket a szavakat: „a felek kívánságához képest magyarul vagy olaszul történnek” fölcseréljük a következőkkel: „a felek kívánságához képest magyarul, különben pedig olaszul történnek.” Ez a szöveg szabatosabb is. A minisztertanács az új házassági és az új anyakönyvi utasítás tervezetének idézett szövegéhez az előterjesztésben foglalt módosítással hozzájárult. 26. A Nemzetközi Súly- és Mértékhivatal költségeinek elosztása A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a Nemzetközi Mértékbizottság a Nemzetközi Súly- és Mértékhivatal, valamint a Nemzetközi Mértékbizottság fenntartási költségeinek azon megosztási módját, melyet a fennálló nemzetközi egyezmény (1876. évi II. te.693) megállapít, nem tartván méltányosnak, új számítási módot hozott javaslatba, mely a járulékok tekintetében egy maximumot és minimumot állapítana meg, melyen belül az államok népességi arányszám szerint viselnék a fenntartási költségeket. Nevezett bizottság ezt a maximumot 15 000 frankban, a minimumot pedig 500 frankban hozza javaslatba, s egyszersmind az 1902. évi népszámlálási adatok segítségével megállapította az új kvótát, mellyel az egyezményben levő államok jövőben a Nemzetközi Mértékhivatal és -Bizottság fenntartási költségeihez járulnának. Ezen számítás szerint Magyarországra az eddigi 4384 frank helyett csak 3964 frank esnék. 692 Szükség esetén, másodsorban. 693 1876. évi II. törvény. A méter-mérték ügyében 1875. május 20-án Párizsban kötött nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről. Törvénytár, 1875-1876. 299-310. 789
