Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, a Szabadelvű Párt katonai programjának elfogadása
Gyulával tárgyalt, aki nagyon pesszimistán ítélte meg a politikai helyzetet és nem vállalt kormányfői megbízatást. Ezt követően, hasonló időtartamban Tisza Istvánt fogadta a király, aki a békésebb megoldás utolsó lépéseként Lukács László vezetésével átmeneti kormány létrehozását javasolta. Szerinte Lukács képes lesz megtartani a párt egységét, ha azoknak az engedményeknek a maximumát megkaphatja, amelyeket a korona hajlandó megadni. A Szabadelvű Pártban is egyetértettek azzal, hogy Lukács Lászlónak sokkal nagyobb az esélye megegyezni az ellenzékkel az obstrukció megszüntetéséről, mint a személye miatt is barátságos fogadtatásra aligha számítható Tisza Istvánnak.248 Tisza István a Sacher Szállodában várakozó Andrássy Gyulának és Gézának arról számolhatott be, hogy kinevezésére nem került sor, a tárgyalások tovább folytatódnak, az uralkodó október 13-án Khuen-Héderváry Károly miniszterelnököt fogadja. A magyar miniszterelnök október 13-án az előző napon megtartott minisztertanácsi ülésről, valamint a vármegyéknek az adók beszedésével kapcsolatos magatartásáról számolt be. Különösen nagy figyelem kísérte Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1903. október 12-én megtartott közgyűlését, amelyen Kossuth Lerenc indítványát tárgyalták. Az ellenzéki pártvezér azt javasolta, hogy a vármegyei közgyűlés tiltsa meg a hatásköre alá tartozó városok és községek tisztviselőinek a parlament által meg nem szavazott adók beszedését. A nagy nyilvánosságot kapott közgyűlésen a tagság névszerinti szavazással, nagyon csekély többséggel elvetette Kossuth Lerenc indítványát. A határozatot ismertető Beniczky Ferenc főispán szavait az ellenzék élénk tiltakozással fogadta, mert az ülés előtt abban reménykedtek, hogy a belpolitikában vezető szerepet játszó vármegye nyílt szembefordulása a kormánnyal a többi törvényhatóságot is hasonló lépésre sarkalja.249 Az audienciát követően Khuen-Héderváry táviratban tájékoztatta pénzügyminiszterét, hogy következő kihallgatásának időpontját az uralkodó 1903. október 14-én, délelőtt tizenegy órára tűzte ki. Lukács olyan katonai programmal akart Bécsbe utazni, amelyet már a kilences bizottság tagjai is támogatnak, ezért arra kérte a királyt, hogy folyamatban lévő tárgyalásai miatt csak a kihallgatás reggelén utazhasson el a magyar fővárosból, és az audiencia időpontját délutánra tűzze ki. A kérésnek megfelelően, a Szabadelvű Párt tagjainak többsége által támogatott és az ellenzékkel is tárgyalóképes Lukács László meghallgatását az uralkodó délután három órára halasztotta.250 Lukács László tájékoztatója után a király vele is közölte azt a szilárd elhatározását, hogy a hadsereg egysége érdekében a magyar vezényszóra vonatkozó ellenzéki követelést semmilyen körülmények között sem teljesíti. A király még azt sem tartotta megengedhetőnek, hogy fenti véleményének erejét elvi engedményekkel gyöngítse. A magyar pénzügyminiszter sem vitatta, hogy - a kiegyezési törvény szerint - a király kizárólagos joga a hadsereg vezényleti nyelvéről intézkedni, de a hallottak alapján semmi esélyt nem 248 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. október 12. - Ezen a napon az uralkodó Perczel Dezsőt is kihallgatáson fogadta. 249 Egyetértés, 1903. október 13. Vihar a megyeházán. - Lukács László pénzügyminiszter hivatalosan is arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy „az állami bevételek augusztusi és szeptemberi eredménye hanyatlott, ez aggodalomra ad okot.” (MNL OL К 148-1904-3. t-3142. Lukács László pénzügyminiszter átirata Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök részére az 1904. évi pénzügyi előirányzatról. 1903. október 19.) 250 Egyetértés, 1903. október 15. Nincs döntés. 78
