Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
folytonos csökkenése, mint a múlt év tavaszán megejtett számlálás az ország sertésállományának azáltal való érzékeny megtámadásáról tanúskodik, hogy a meglévő mangalica fajta anyag a rohamosan fokozódó sertéshúsfogyasztás fedezetére - az e célra alkalmasabb húsfajta sertés híján - immár aggasztó mértékben fordíttatván, úgy látszik bizonyos részben a továbbtenyésztéstől, mindenesetre azonban a hizlalástól elvonatik. Ennélfogva a pénzügyminiszter úr megegyezésével kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hegy a Közgazdasági Alapnak a tejgazdasági és azzal kapcsolatos egyéb vállalatok céljaira rendelt részéből kamatmentesen visszatérítendő egymillió koronát yorkshire-i fajta vagy jellegű sertés tenyészanyag beszerzésére fordíthasson, és azt a vajtermelő központok kötelékébe tartozó falusi tejszövetkezetek gazda tagjai közt a teljes vételárnak egy év alatti megtérítése ellenében elhelyezhesse. Ezen gyors fejlődésű és rendkívül szapora sertésfajta tenyésztésének a gazdaközönség részéről nagyon élénknek ígérkező felkarolása mellett a termelés előreláthatólag rövid idő alatt nagyobb méreteket fog ölteni, ugyanannyira, hogy párhuzamban az új tenyésztési irány térfoglalásával, az effajta sertések feleslegének mikénti legelőnyösebb értékesítéséről is kell gondoskodni, illetve alkalmat kell nyújtani arra, hogy az ezen áruból készült termékekkel az idegen, mégpedig elsősorban az angol piacot meg lehessen közelíteni. Evégből a földmívelési miniszter úr hússertés-vágóhidat, feldolgozó és kiviteli telepet szándékozik magánvállalkozás útján létesíteni. A vállalat szerződésileg megállapított feladata lesz legalább 200 darab hússertés napi feldolgozására még a folyó évben berendezkedni, és az üzemet azonnal megindítani, mégpedig akként, hogy a hússertésekből az angol piacon keresett „bacon” (sertésoldalas) készítéséhez anyagot előállítva és oda kiszállítva a melléktermékekből - a zsír és zsige- rektől eltekintve - oly hentesáru készíttessék, mely a meglevő hazai hentesipar érdekeit nem érinti, illetve, mely a múlt évi külkereskedelmi forgalmunk adatai szerint még mindig közel négymillió korona értékű behozatal tárgyát képezi, vagy amelyet a vállalat ugyancsak a külföldön értékesít. Figyelemmel a vágóhíd és kiviteli telep létesítéséhez szükséges egymillió koronát megközelítő, valamint ezen összeget jóval meghaladó forgótőkére, a vállalkozó Hartmann és Conen szabadkai nagykereskedő cég csak azon esetben képes a vállalatot létesíteni, ha az 1899. évi IL649 törvénycikk alapján nyújtható és a kereskedelemügyi miniszter úr által már kilátásba helyezett előnyökön, nemkülönben a kivitel tárgyát képező feldolgozott árunak, valamint ennek előállításához - a vágóhídra kerülő élő árunak a fennálló szabályok keretében engedélyezhető kedvezményes vasúti díjtételek számításával való szállításán kívül - részére az üzem megindításától és fenntartásának idejére tíz éven át évi huszonötezer korona államsegély biztosíttatik. Ezen segély az államháztartás külön megterheltetése nélkül a földmívelésügyi tárca állattenyésztési és tejgazdasági rendes hitelénél (20. fej. 12. cím 2. rovat 2. alrovat) ily kiadásokra előirányzott összegből fogna fedeztetni. A földmívelési miniszter úr kéri a minisztertanács hozzájárulását, hogy a szerződést a nevezett céggel ily értelemben megköthesse. A minisztertanács hozzájárult. 649 Helyesen: 1899. XLIX. törvény. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről. Törvénytár, 1899.314—319. 767
