Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
marad egy telepállomány egy évi hasznaként 607-737 korona. Hogy ezen eredmény a telepesek megélhetésére nem elégséges, legjobban bizonyítja azon körülmény, hogy hátrálékos váltságtartozásaik 1903. év végén már 195 228 koronát tettek ki. Ref. Kovácsháza 1817-ben ev. ref. magyarokból létesíttetett. A telepítésre felhasználtatott 896 hold és 228 négyszögöl terület, melyből az eredetileg letelepített 125 családra egyenként 10-15 hold jutott. Ezen területből a mai 236 család részére átlagban már csak 7 hold esik, melynek évi és holdankénti terhe adó- és közköltségben 6 korona 96 fillér, vételári részletben pedig 26 korona 17 fillér, vagyis együtt 31 korona 13 fillér. Egy hold évenkénti hozama középszámítással - az ott dívó 50-60 koronás holdankénti haszonbért is tekintetbe véve - 130-150 koronában állapítható meg. Ebből levonva a fenti terheket, marad egy család megélhetésére a jelenlegi átlagos telepállomány jövedelmeként 692-832 korona, tehát ezen eredmény is jóval alul marad az elől már tisztelettel közölt és egy család megélhetésére szükséges évenkénti összegen, és minthogy ebből még a telepesek 1903. év végén megállapított 66 169 korona hátraléka is törlesztendő volna, a bizottság által javaslatba hozott kedvezmények szükségessége további indokolásra nem szorul. 13. Kisiratos 14. Kiskirályhegyes Ezen telepközségekre a bizottság javaslata a következő: A megejtendő leszámoláskor mutatkozó hátrálékos követelés 15%-a írassék el, az így fennmaradó követelés pedig 50 év alatt 2 ‘/2%-kai törlesztessék. A leírásra javasolt összeg Kisiratoson mintegy 8500 koronát, Kiskirályhegyesen pedig 30 200 koronát tenne ki. Ezen községek vagyoni helyzetének megvilágítására szolgáljanak a következő számadatok. Kisiratos 1818-ban róm. kát. magyarokból 3083 hold 944 négyszögöl területen létesíttetett egyenként 10-15 holdas telephelyekre és 232 családdal. A telepállomány a mai 336 családra számítva átlag 8 holdat tesz ki. Ennek évenkénti és holdankénti terhe adó- és közköltségben 6 korona 50 fillér, a vételári részlet 29 korona 19 fillér, együtt 35 korona 69 fillér. Egy hold átlagos hozama középszámítással - az ott szokásos 40 korona haszonbérre is tekintettel - 100-120 koronára tehető. Ebből a fenti terheket levonva, marad egy család megélhetésére 514-674 korona. Ezen kedvezőtlen eredménnyel indokolható azon körülmény, hogy a telepesek hátrálékos tartozása 1903. év végéig 456 379 koronára felszaporodott. Kiskirályhegyes létesíttetett 1844-ben apátfalvi róm. kát. magyarokból, a telepítésre felhasználtatott 1283 hold és 642 négyszögöl terület, melyből a befogadott 101 család részére egyenként 10-15 hold jutott. Ezen telepállomány a mai 182 család mellett 7 holdra apadt le, melynek évenként és holdankénti terhe adó- és közköltségben 5 korona, vételári részletben 26 korona 54 fillér, vagyis együtt 31 korona 54 fillér. Ha a holdankénti hozamot 100-120 koronára tesszük, és ebből a fenti terheket levonjuk, megközelítőleg ugyanazon eredményre jutunk, mint az előbbi községnél, vagyis egy telepállomány évi hasznát 619-759 koronáig lehet megállapítani. Súlyosbítja a telepesek helyzetét még az, hogy váltságtartozásaik 1903. év végén 169 627 korona hátralékot mutatnak. 750
