Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

nak megélhetni akkor, ha majd a váltságtörlesztés ideje is elérkezett, s ugyanakkor a Kincstár által előlegezett összegek törlesztése is kezdetét veszi.

Felsőmuzslya hozzátelepítés 1890-ben róm. kát. vallású magyarokból létesíttetett. Kiosztatott 6142 hold és 800 négyszögöl 420 telepes családnak, 14 hold és 1100 négyszögöllel. Minthogy a telepállományból 3 hold és 300 négyszögöl a közlegelő céljaira használtatik, a tulajdonképpeni telepállomány csak 11 holdat tesz ki. Ezen területnek holdanként és évenkénti terhe adó- és közköltségben 9 korona 11 fillér, váltságrészletben 8 korona 21 fillér, vagyis együtt 17 korona 32 fillér. Egy hold hozama középszámítással, az ottani átlagos 24 korona haszonbérre is tekintettel, 60-80 koronára tehető. Ebből levonva az i holdra eső terheket és a maradékot a 11 holdas telepállományra számítva, egy telephely évi haszna 469-689 koronára tehető. Összehasonlítva ezen eredményt az egy család megélhetésére fentebb jelzett összeggel és hozzávéve még azt is, hogy a telepeseknek ezen jövedelemből kellene az 1903. év végén 275 791 koronában megállapított hátralékos tartozásaikat is fedezni, nem szorul további magyarázatra azon körülmény, hogy a bajok gyökeres orvoslása csak attól remélhető, ha a telepesek az 1912. évben bekövetkező váltságtörlesztés idejéig összes egyéb terheiktől megszabadulnak és a belvízszabályozás következtében már eddig is lényegesen javult földeik jövedelmét okszerű műveléssel, esetleg a szomszédos kincstári bérföldekből nyújtandó pótföldekkel, tetemesen fokozni lesznek képesek.

Ezen cél elérése érdekében, s arra való tekintettel, hogy Felsőmuzslya telep gazdasági megerősödését fontos politikai és magyar nemzeti érdekek teszik kívánatossá, egy, a célnak megfelelő teleprendezés, esetleg újabb telepkibővítés, vagy bérföldek adományozása által gondoskodni kívánok arról, hogy a telepesek megélhetése és megerősödése a lehetőségig biztosíttassék. Ehhez azonban a község előadott szerencsétlen gazdasági helyzetére, valamint a tetemes hátralékra való tekintettel elengedhetetlenül szükséges, hogy a telepesek évenkénti terhei oly minimumra redukáltassanak, hogy azok mellett a község anyagi megerősödése is biztosíttassék, mely utóbbi óhajtás azonban csak a bizottság által előterjesztett javaslat elfogadása esetén volna elérhető.

3. Ótelek hozzátelepítés

Ezen Torontál megyei telepközségre a bizottság javaslata az: hogy a leszámoláskor mutatkozó összes hátralék írassák le, a fennmaradó vételári követelés pedig a leszámolástól számítandó 50 év alatt 2%-os utólagos kamatozás mellett törlesztessék. Ezen javaslat elfogadása esetén mintegy 100 000 korona volna leírandó.

Ótelek hozzátelepítés csak kevéssel jutott jobb földek birtokába, mint Ószentiván, és miután az eredetileg legnagyobb részt 5-10 holdban megállapított telephelyek a természetes szaporodás következtében megoszlottak - mint azt az alábbi számítás mutatja -, azok a jelenlegi tetemesen felszaporodott terhek mellett a telepesek megélhetését a mai változott gazdasági viszonyok mellett már nem biztosítják.

Ótelek hozzátelepítés 1880-ban Torontál vármegyei róm. kát. magyarokból létesíttetett. A telepítésre felhasználtatott 1017 hold és 1436 négyszögöl, melyből 5-10 holdas részletekben 134 család részesült. Ezen eredetileg megállapított telephelyekből a mai 152 családra 6 V2 hold esik, melynek holdankénti teher adó- és közköltségben 13 korona 47 fil744