Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, a Szabadelvű Párt katonai programjának elfogadása
I rendre tűzésére mégsem került sor, mert az előző napi leszavaztatás hatására a miniszter- elnök lemondását bejelentve a kormány tagjaival együtt elhagyta az üléstermet. Ezt követően rövid vita után az új kormány bemutatkozásáig elnapolták a Ház ülését. A miniszterelnök az alábbiakkal indokolta másodszori lemondását az uralkodó előtt. „A magyar országgyűlés képviselőházának mai ülésében az osztrák miniszterelnök egy parlamenti nyilatkozata felszólalás tárgyává tétetvén, ezen alkalommal Felséged ideiglenes kormánya nevében legjobb tudásom és meggyőződésem szerint tett nyilatkozatom a képviselőház többségét ki nem elégítette, s a kormánypárt soraiban is elégedetlenség jeleit keltette, de sőt ezen nyilatkozatomnak az ellenzék részéről kért napirendre tűzéséhez a kormánypárt nagy része is ellenzésem dacára hozzájárult. Minthogy ezek szerint most már a kormánypártot képező többség támogatására sem számíthatok, s le kell tenni arról a reményről, hogy kormányalakításra nyert megbízatásomnak megfelelhessek és a súlyos parlamenti helyzetből való kibontakozásomnak még csak az irányát is megjelölhessem [...] felmenteni méltóztassék.”237 A katonaságot érintő nemzeti követelések körüli vitákban felőrlődő Khuen-Héderváry kormány lemondását a király 1903. október 6-án fogadta el, és az új kormány kinevezéséig megbízta hivatalának ellátásával.238 239 Khuen-Héderváry Károly a bukása felett érzett elkeseredettségében - ami eddig nem fordult elő - a királyi akarattal is szembefordult. Az orosz cár látogatása idejére Ferenc József őt is Bécsbe kérette, és távolmaradása kínos magyarázkodásra kényszeríttette a vendéglátót. A történtek különösen Gohichowskit érintették kellemetlenül, hiszen tőle elvárták, hogy ilyen belpolitikai háttérrel erősítse a Monarchia külpolitikai tekintélyét. Az ügyek vitelével megbízott magyar miniszterelnök távolmaradásáról a bécsi lapok - elsősorban Aehrenthal és Koerber nyilatkozatai alapján - elítélő cikkeket jelentettek meg.49 Khuen nagyon jól tudta, hogy Koerber - akinek vele szemben személyes kifogásai is voltak - úgy időzítette közjogi eszmefuttatását, hogy az a budapesti politikai életben a legnagyobb ellenhatást váltsa ki. Annak ellenére, hogy a király ragaszkodott Khuen-Héderváry személyéhez, a birodalmi szellemet hangoztató támadással szemben nem védte meg. Ferenc József az ügyek vitelével ideiglenesen megbízott magyar miniszterelnök váratlan lemondására vonatkozó döntését csak a cár látogatását követően, a vadászatról visszatérve, kívánta meghozni.240 Ennélfogva Khuen-Héderváryt arról értesítették, hogy az audienciára csak 1903. október 5-én, hétfőn kerül sor. Az uralkodói döntés elodázása egyben azt jelentette, hogy a kormányzati ügyek intézése továbbra is a Khuen-Héderváry vezette kormányra hárult. A kormányfő bécsi utazásának elhalasztását a Függetlenségi Párt tagságának egy része úgy értelmezte, hegy ezzel Khuen-Héderváry esélyt kapott az ismételt visszatérésre, ezért újabb támadással igyekeztek a politikai válságot elmélyíteni. Erre továbbra is a katonaságot érintő parlamenti vita folytatásának kikényszerítését tartották a legalkalmasabbnak. Ezért húsz ellenzéki képviselő azzal a kérelemmel fordult Apponyi Albert elnökhöz, hogy a közös hadügyminiszter által kiadott, a három évet kiszolgált kato237 MNL OL К 26-1904-III-3417. Khuen-Héderváry Károly felterjesztése a király részére. 1904. szeptember 29. 238 Képviselőházi Napló, 1901-1905. XVII. köt. 324. országos ülés. 1903. szeptember 30. 239 OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. október 2. 240 A két uralkodó közös vadászatát 1903. október 3-án tartották. 75
