Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Ennélfogva a főispán az 1886: XXII. törvénycikk633 145. §-ra való utalással azt kéri, hogy ott, ahol a községek az igazán nyomorgó szegényeikért a szavatosságot elvállalni nem akarnák, a szükségelt élelmi tengeri egyenesen a politikai község terhére utaltassák, és a hatóságok a gabona átvételére és kiosztására községi kötelezvények hiányában is uta- síttassanak. Miután erre törvényes alap nincsen, a földmívelési miniszter úr arra kéri a minisztertanács hozzájárulását, hogy oly esetekben, amidőn a községi képviselő-testület a szükséget szenvedőkért a jótállást elvállalni nem hajlandó, s az elvállalásból a községre háruló teher túl menne az 1886: XXII. törvénycikk 145. §-ába körvonalazott kötelezettségén, teljesen vagyontalanoknak a főispán javaslata alapján községi kötlevelek nélkül is, ingyen élelmezési célokra tengerit engedélyezhessen. Ezt annál is inkább kéri, mert előre láthatólag más törvényhatóságokból is hasonló előterjesztések fognak beérkezni. Bereg és Máramaros vármegyék főispánjai a tengerit a métermázsánkinti 15 korona árnál olcsóbban kérik, arra való hivatkozással, hogy a segélyre szorult községek nagyobbrészt az egyes vasúti állomásoktól igen nagy távolságra fekszenek. Erre való tekintettel a földmívelési miniszter úr ezen két vármegyében azon községeknek, amelyek a vasúti állomásoktól 40 kilométernél nagyobb távolságra fekszenek, az élelmezési célokra szolgáló tengerit 15 korona helyett métermázsánkint 14 koronáért engedélyezte. A minisztertanács a tett előterjesztést tudomásul vevén, felhatalmazta a földmívelési miniszter urat, hogy kivételes esetekben, ha annak szükségéről meggyőződik, s a törvényhatóság sem rendelkezik e célra megfelelő alappal, a minisztertanácsnak utólagosan teendő jelentés mellett tengerit élelmezési célokra ingyen is engedélyezhessen. 3°Az igazfalvi telepesek segélyezése634 A földmívelési miniszter úr előadta, hogy a Krassó-Szörény vármegyei igazfalvi újabb telepeseknek az újabb telepítésre vásárolt birtok drágább ára következtében a telepítésre adott földek sokkal drágábban adattak, mint ahogy a régibb telepesek kapták földjeiket; úgyhogy dacára annak, hogy ezen különbség enyhítése érdekében az új telepesek annuitásainak számítása 4%-ról 2%-ra szállíttatott le, az új telephelyekre évi 185 К 4 f, vagyis mintegy másfélszer nagyobb járulék esik, mint a régibb telepesekre, pedig az új telephelyekhez tartozó földek a községtől távolabbak, és emellett soványabb talajúak is, mint a régibb telepeseké.635 Minthogy az évi teher különbözősége állandó elkeseredés szülőoka az új telepeseknél, akikkel a mostohább elbánást természetesen már azért sem lehet megértetni, mert új tűzhelyüknél ugyanazon szolgálatot teljesítik kultúránknak, mint régebben oda költözött telepes társaik, az előadó miniszter úr az ebből származó bajokat azáltal kívánja megszüntetni, hogy a telepesek által váltságári tőke a kamat fejében fizetendő évi járulékok 633 1886. évi XXII. törvény. A községekről. Törvénytár, 1885-1886. 405-446. 634 A telepítésekről lásd még: MNL OL К 27.1904. január 9/25.; 1904. szeptember. 8У27.; 1904. november 21./26.; 1905. január 6./31. és 33. 736
