Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Törvénykezési épület és fogház építése Egerben Az igazságügy-miniszter úr bejelentette, hogy Egerben is okvetlenül szükséges lévén a törvénykezési hivataloknak megfelelőbb elhelyezéséről gondoskodni, új törvénykezésű épület és fogház építésének engedélyezése iránt szándékozik О Felségéhez felterjesztést intézni. Megjegyezvén, hogy ezen törvénykezési épület és fogház is azon építkezések közé tartozik, amelyeknek létesítését az 1904: XIV. te. biztosítja. E célra a város egy alkalmas 2400 négyszögöl nagyságú telket bocsát a Kincstárnak visszteher nélkül korlátlan tulajdonába, a vármegye közönsége pedig a jelenlegi fogháznak rendelkezésére leendő bocsátása ellenében 10 éven át évi 1000 koronával, tehát összesen 10 000 koronával fog az építési költségekhez hozzájárulni. Az építési költségekre a hitel megállapításánál 730 000 korona vétetett számításba, előreláthatólag azonban ezen összegből a megtartandó versenytárgyalás során jelentékenyebb megtakarítások lesznek elérhetők. Tudomásul vétetett. !314. A Thury-féle vasárukat gyártó vállalat hitelügye A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a több mint félszázad előtt alapított, s ez idő szerint üzemét „Pozdech József Utódai Thury Ferenc Részvénytársaság” cég alatt folytató budapesti gyári vállalat válságos helyzetbe jutván, az 1903. év folyamán azon kérelemmel fordult hivatali elődéhez, hogy közbenjárásával pénzügyi viszonyainak rendezését tegye lehetővé. A folyamodó cég akkor főképpen satuk, kocsi- és lokomotívemelők, ércharangok, harangfelszerelések és állványok, fúvók és tábori kohók, patkók és különféle kovácsolt munkák gyártásával foglalkozott. Az előadó miniszter úr hivatali előde a vállalatot szakértőleg megvizsgáltatván, a kedvező vélemény alapján érintkezésbe lépett a vállalat viszonyainak rendezése ügyében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, mely ez alapon a vállalat helyzetét maga részéről is beható vizsgálatnak vetette alá, ennek során megállapítva, hogy a vállalat aktívái 495 650 koronát, passzívái pedig 362 220 koronát tettek. Megállapította továbbá a bank által eszközölt vizsgálat, hogy a vállalat forgótőke felett nem rendelkezvén, és ennélfogva áruhitelezőit kielégíteni, valamint sürgős fizetési kötelezettségeinek eleget tenni képes nem lévén, ha sürgősen segélyben nem részesül, üzemét beszüntetni lenne kénytelen. A Kereskedelmi Bank - támaszkodva a vállalat vagyonmérlegére s számba véve a vállalat által kielégítendő hitelezőkkel szemben fennálló tartozásokat - a cég viszonyainak rendezése céljából késznek nyilatkozott 300 000 korona hitelt nyújtani olyképpen, ha ez összegből 120 000 korona a cég ingatlanaira első helyen, 60 000 korona pedig második helyen bekebeleztetik, a további 120 000 koronáért pedig a Kincstár harmadik helyen való bekebelezés mellett készfizetői kezességet vállal, megjegyezve, hogy ez a 120 000 korona a cég által tíz egyenlő 12 000 koronás évi részletekben 1904. évtől kez- dődőleg 1913. évig bezárólag, mindenkor június havában lenne visszafizetendő. 726
