Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
menye, hogy a Szászsebesi Erdőhivatalnál 25 401К 14 f, az Otocsáci Erdőhivatalnál pedig 341 946 К 43 fillért kitevő erdőkárhátralékot még mindig mint cselekvő bevételi hátralékok szerepelnek. Az 1892. év óta ezen eljárás már be van szüntetve, s az erdőkárok csakis az egyénen- kinti nyilvántartásban vezettetnek, amelyekre ha befizetések vagy leírások eszközöltetnek, ezek abban a nyilvántartásban vezettetnek keresztül, míg a bevételi főkönyvi előírás csak azon erdőkárösszegekre és csak akkor eszközöltetik, ha az összegek tényleg már befolytak. Minthogy tehát ezen régi, nagyrészt teljesen behajthatatlanná vált erdőkárhátralékoknak további nyilvántartása az állami zárszámadás realitása szempontjából mellőzendő, a földmívelési miniszter úr kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a fentebb jelzett erdőkárösszegek a főkönyvből leírassanak, és egy külön nyilvántartásba átvezettessenek. A minisztertanács hozzájárult. 26. Állami földek értékesítése57" A földmívelési miniszter úr előadta, hogy a minisztertanácsnak 1900. évi július 11-én570 571 kelt határozata alapján hivatali előde, báró Szentkereszthy Pál buni (Kis-Küküllő vármegye) birtokát telepítési célokra, az árverés napjától a vételár kifizetéséig járó kamatokkal együtt összesen 332 990 К 82 f-ért megvásárolta. A felmérés szerint a birtok területe 1322 katasztrális hold 420 négyszögöl; ebből beltelek 33, szántóföld 491, rét 78, legelő 97, erdő 502, haszonvehetetlen 21 katasztrális hold. Habár Bunban a viszonyok kedvezőek a telepítésre, főleg pedig a székely nép térfog- lalására, amennyiben a vidék gazdasági viszonyai igen fejlettek, és Segesvár közelsége a gazdasági kisebb jelentőségű termények értékesítését is megkönnyíti, a község pedig Udvarhely vármegyével határos, a telepítés sikerét biztosító többi feltételek szempontjából ezen birtok mégis messze mögötte marad az újabban vásárolt többi nagybirtokoknak, mert tagosítatlan határban egymástól nagy távolságra szétszórtan fekvő számos birtokrészletből áll, legértékesebb földjeit és békéikét a Nagy-Küküllő folyó árvize elönti, az erdő pedig a többi művelési ágakhoz képest aránylag nagy területet foglal el, állandó gazdasági mívelésre alkalmas talajjal nem bír. Legnagyobb hátránya azonban az, hogy azon csak 30-35 család helyezhető el, és így a telepítéssel az ott lakó mintegy 600 főből álló magyarságnak a túlsúlyt akár számban, akár vagyonban még abban az esetben sem lehetne biztosítani a községnek mintegy 1350 lélekre menő románajkú lakosságával szemben, ha a Kincstár utólagosan az unitárius egyháznak ottani ugyanoly terjedelmű birtokát is megvásárolná. Ezért a földmívelési miniszter úr felhatalmazást kér, hogy e birtokot a Telepítési Alap minden vesztesége nélkül, vagyis legalább a Kincstár által fizetett vételáron akár 570 A telepítésekről lásd még : MNL OL К 27. 1904. január 9У25.; 1904. szeptember 8У27.; 1905. január 6./30., 31. és 33. 571 MNL OL К 27.1900. július 11./24. Telepítésre alkalmas báró Szentkereszthy Pál Kis-Küküllő vármegyében fekvő birtokának megvásárlása.
