Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A magyar kormányfő küzdelme újabb királyi kézirat kiadásáért
I Andrássy Gyulának, Hieronymi Károlynak és Darányi Ignácnak, és este tíz órára felrendelte őket a várba.2"6 Bécsben a Bankgasse 4. szám alatt, a régi erdélyi kancellária épületében, az első emeleten (a Tisza Kálmán által kialakíttatott lakosztályban) elszállásolt magyar miniszterelnököt újságírók hada várta. Khuen-Héderváry nem hozott magával titkárt, mert a felség személye körüli minisztérium személyzete a rendelkezésére állt, és így nem volt senki, aki az újságírókat tájékoztatta és féken tartotta volna. A magyar miniszterelnök helyzetét nehezítette, hogy amíg hivatali elődje rendszeresen újságírókkal vetette magát körül, addig ő egyetlen lappal sem alakított ki barátságos viszonyt, ezért megnyilvánulásai során mindig számolni kellett azzal, hogy szavait félremagyarázzák. A tudósítók elégedetlenségét fokozta, hogy miután a miniszterelnök (kedd este) Thallóczy Lajos és Láng Lajos társaságában - Budapestre utazás céljából - a pályaudvarra hajtatott, a felkért két minisztériumi tisztviselő a várakozó újságírókkal az alábbi közleményt ismertette: „A miniszterelnök bécsi útjának eredményét szigorúan titokban tartják. Fenntartja magának a miniszterelnök, hogy az első közlést erről holnap, a Szabadelvű Párt értekezletén tegye meg.”“7 A bécsi tartózkodás eredményét türelmetlenül váró nyilvánosságnak 1903. szeptember 22-én este ennyi hiteles információ jutott.2"8 A Függetlenségi Párt szeptember 22-én délután megtartott értekezletén a megjelentek, - a királyi kéziratot még nem ismerve - a hadiparancs által elkövetett alkotmány- és törvénysértés elleni tiltakozásukat jegyzőkönyvben rögzítették, és az összehívandó parlamenti ülésen egy feliratot kívántak az uralkodóhoz intézni. A Kossuth Ferenc bevezetőjét követő vita után az ülés résztvevői által elfogadott határozat szerint a párt tagsága „megütközéssel ad kifejezést az О Felsége által kiadott hadiparancsban évezredes állami és nemzeti létünket és alkotmányunkat ért ezen súlyos megtámadással szemben és szükségesnek tartja, hogy a nemzet törvényhozása ezzel szemben állást foglalva, a nemzeti szuverenitásnak kellő formában kifejezést adjon. Egyben elhatározza a párt, hogy a harmadéves katonáknak október elsejénél további szolgálatban tartását a törvény szellemével, értelmezésével, a méltányossággal és az igazsággal összeegyeztethetőnek nem tartja, s a közös hadügyminiszternek e tényben kibocsátott rendelete ellen állást foglal.”2"9 Az értekezlet továbbá javaslatot kívánt tenni arra, hogy a fenti szellemben a királynak átadandó kéziratot az országgyűlés által delegált ún. Felirati Bizottság készítse el. A miniszterelnök döntése szerint a hozzá intézett királyi kéziratot a közvélemény csak azután ismerheti meg, miután ezt felolvasta a Szabadelvű Párt értekezletén. Ezért a várva-várt uralkodói kézirat 1903. szeptember 23-án csak a hivatalos lap külön kiadásaként jelenhetett meg:21" 206 207 208 209 206 A szeptember 22-én hazaérkező miniszterelnököt, a miniszterek és a felkért politikusok már a lakásán várták. A megjelentek az elért eredménnyel nem voltak elégedettek, de a másnapi értekezlet lefolyásának tervét sikerült megbeszélni. (OSZK Kézirattár Quart. Hung. 2459/4. Thallóczy Lajos naplója. 1903. szeptember 22. és szeptember 27.) 207 Egyetértés, 1903. szeptember 23. Fordulat előtt? 208 A kézirat publikálását először úgy tervezték, hogy azt szeptember 22-én délután Vértesy Kálmán magával viszi Pestre, és másnap a lapok leközölhetik. Mivel a sajtóorgánumok többsége az ellenzék kezén volt, ezért döntött a kormányfő - a kedvezőbb hatás reményében - a hivatalos közlés mellett. 209 Egyetértés, 1903. szeptember 23. Válasz a hadparancsra. 67
