Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

neti időszakban is elsősorban oly tisztek alkalmaztassanak, akik magyarul, Horvát-Szlavónországokban pedig olyanok, akik horvátul tudnak. E célból a tervezet 53. § 5. bekezdését, mely az 55. § eseteiben is alkalmazandó, következőleg kellene szövegezni:

„Az elnök és a katona-állományú ülnökök vezénylése minden év kezdetével előre meghatározott sorrendben történik, amely sorrendbe a Magyar Korona Országaiban (Horvát-Szlavónországok területének kivételével) elsősorban olyan tiszteket kell felvenni, kik magyarul, Horvát-Szlavónországok területén pedig olyanokat, akik horvátul tudnak.”

„Ettől a sorrendtől csak kényszerítő okokból szabad eltérni.”

B.

A tervezet 81. §-a rendszerint, éspedig a főtárgyalásoknál is, „katonai jegyzőket” akar alkalmazni, kik tisztviselők lennének. Ez a tisztviselői kar hosszasabban szolgáló altisztekből egészíttetnék ki.

Ily kvalifikációval bíró egyének kihallgatások, bírói szemlék stb. alkalmával bátran alkalmazhatók, mint jegyzőkönyvvezetők, mert akkor egyszerűen leírják azt, amit a kihallgatást, vagy bírói szemlét vezető hadbíró, katonaügyész, ügyészi tiszt nekik tollba mond; ennek a feladatnak különben alkalmas altisztek is megfelelhetnek.

Ahhoz azonban, hogy valaki a főtárgyalási jegyző teendőit megfelelően elláthassa, nemcsak magasabb értelmi színvonal, hanem jogi ismeretek is szükségesek, mert ily alkalommal a jegyzőnek a tárgyalás vezetője nem mondhat tollba semmit, hanem a jegyzőnek magának kell megkülönböztetni tudni a fontost a nem fontostól, és ezért ismernie kell a bűnvádi perrendtartás rendelkezéseit, mert különben feljegyzései s az azok alapján készülő tárgyalási, tanácskozási és szavazási jegyzőkönyvek a legjobb igyekezet dacára, miután a tárgyalás vezetője ezek tartalmának minden részletét alaposan ellenőrizni fizikailag képtelen, nem lesznek megbízhatók.

Tetemesen fokozza a főtárgyalási jegyzőkönyvvezető feladatának nehézségét az, ha a magyar, illetőleg horvát nyelvnek a főtárgyalás alkalmával való kellő érvényesülése a törvényben megállapíttatik, mert ebben az esetben a jegyzőkönyvvezető köteles lesz a magyar, illetőleg horvát nyelven lefolyt szóbeli eljárást, a Hadsereg és Haditengerészet bíróságainál a Hadsereg szolgálati nyelvén, tehát német nyelven jegyzőkönyvbe foglalni, ami bizonyára fokozott szellemi munkát igényel.

Mindezeknél fogva a jegyzői teendők ellátása tekintetében az a rendszer lenne követendő, hogy elsősorban a hivatásszerű igazságügyi tiszti állásokra törekvő jogvégzett egyének (igazságügyi tisztjelöltek, hadbíró-gyakornokok) lennének - úgy, mint a polgári bíróságoknál a jegyzők és aljegyzők - jegyző- könyvvezetőkül (nevezetesen főtárgyalásoknál) alkalmazandók. Vizsgálóbí- rákul, tárgyalásvezetőkül és katonaügyészekül pedig csak azok lennének alkalmazandók, kik a katonai bírói vizsga letétele és 26 éves koruk betöltése után a századosi rendfokozatot elérték.