Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Tekintve, hogy ezen kívánalmat a Központi Statisztikai Hivatal által kívánt részletesebb adatok gyűjtéséből a Zágrábi Országos Statisztikai Hivatalra háruló munkatöbblet indokolja, a kereskedelmi miniszter úr a hozzájárulási összeget jövőre 36 000 koronában megállapítani, s az 1905. évi költségvetésben már ezen összeget előirányozni szándékozik. Azonban a költségtérítmény felemelése a szükségelt adatgyűjtésnek csak az anyagi akadályait hárítja el, ami mellett még az is szükséges, hogy a Horvát Statisztikai Hivatal adatgyűjtései ugyanolyan jogi biztosítékokkal ruháztassanak fel, mint a milyeneket az 1897. évi XXXV. te.4’6 a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal részére állapít meg. Igaz ugyan, hogy ez a törvény Horvát-Szlavónországok területére is kiterjed; aki tehát Horvát-Szlavónországokban az adatokat megtagadja, vagy valótlan adatokat vall be, az ott is kihágást követ el, de csak abban az esetben, ha az adatgyűjtésre vonatkozó intézkedést a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal bocsátja ki, valamint a törvényben foglalt egyéb, igen erős biztosítékok is, pl. a magánszemélyek adatszolgáltatási kötelessége és az erre megszabott felelősség csak a Központi Statisztikai Hivatal intézkedéseinek szólanak. Miután azonban Horvát-Szlavónországokban az adatgyűjtést a törvény 2. §-ában fenntartott jognál fogva - bár a Központi Statisztikai Hivatallal egyetértő módon - tényleg a Horvát Statisztikai Hivatal teljesíti, a törvényben megállapított, s az adatgyűjtés jósága és gyorsasága szempontjából nagy jelentőségű biztosítékok Horvát-Szlavónországokra nézve gyakorlatilag mindaddig nem lesznek tényleg igénybe vehetők, amíg hasonló jogi biztosítékokkal a horvát autonóm törvényhozás által a Horvát Statisztikai Hivatal is fel nem ruháztatik. A Horvát Statisztikai Hivatal részére megállapított költségtérítmény felemelésével kapcsolatban a kereskedelmi miniszter úr egyúttal fel akarja tehát hívni a bán úr figyelmét arra is, hogy közös statisztikai érdekből is mennyire szükséges volna, hogy a Horvát Statisztikai Hivatalról, az 1897. évi XXXV. te. rendelkezésének megfelelő szellemben mielőbb új törvény hozassék. Ezt egyébiránt még azért is szükségesnek tartja, mivel az 1897. évi XXXV. te. 4. §-a, mely a nyomdai termékeknek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára részére való beszolgáltatásáról szól, Horvát-Szlavónországokat illetőleg még mindig nincs végrehajtva, s nézete szerint a legmegfelelőbb volna az 1897. évi XXXV. te. ezen fontos rendelkezésének végrehajtásáról is alkalmas módon a Horvát Statisztikai Hivatalra vonatkozó új törvény keretében gondoskodni. Ez irányban ugyanis a Horvát-Szlavónországi Országos Kormány részéről mind ez ideig csak az történt, hogy még 1898-ban egy törvényjavaslat készült a nyomdai köteles példányokra vonatkozólag, amelynek keretében statisztikai célokra két köteles példány, egyike a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal javára állapíttatott volna meg. E törvényjavaslattal szemben az akkori miniszterelnök úr részéről közjogi szempontból az az aggály merülvén fel, hogy nem felesleges-e a horvát autonóm törvényhozás határozathozatala alá bocsátani a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnak a nyomdatermékek köteles példányaira vonatkozó azt a jogát, amelyet a közös magyar törvény már úgyis megállapított, az ügy mindeddig függőben, s a M. Kir. Központi Statisztikai Elivatalnak a Horvát-Szlavónországi nyomdai köteles példányokra vonatkozó joga tényleg végrehajtatlan 416 416 1897. évi XXXV. törvény. A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalról. Törvénytár, 1897.147-153. 604
