Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Az engedélyezendő helyiérdekű vasút üzletének kezelését a M. Kir. Államvasutak vennék át. Abból a célból végül, hogy az engedélyezendő helyiérdekű vasút építése mielőbb megkezdhető, és a kedvező építési idény a vasút építésének keresztülvitelére felhasználható legyen, a kereskedelmi miniszter úr arra is kér felhatalmazást, hogy a helyiérdekű vasút építési munkálatainak foganatba vételére az ideiglenes engedélyt - engedélyt kérő kárára és veszélyére s a magánjogok sérelmének kizárásával - az engedélyokirat kiadását megelőzőleg megadhassa. A kért felhatalmazásokat a minisztertanács megadta. 36Kecskemét—Lajosmizsei Helyiérdekű Vasút építésének engedélyezése368 A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kért, hogy a Kecskemét-Lajosmizsei H. E. Vasút engedélyezése iránt, melynek engedélyezése két üzemben levő vasúti vonalat kötvén össze, a törvényhozás hatáskörébe esik, О Felsége legfelsőbb jóváhagyásával törvényjavaslatot terjeszthessen az Országgyűlés elé. Az építendő vasút hossza szárnyvonalával együtt 29,8 kilométer. Építési és üzletberendezési tényleges tőkéje 2 000 000 koronában, vagyis pályakilo- méterenkint 67 114 koronában állapíttatnék meg. E tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 300 000 korona lesz fordítandó. A beszerzendő hét motoros kocsit a M. Kir. Államvasutak Igazgatósága által elfogadott terveknek megfelelőleg előállítva, a helyiérdekű vasút engedélyesei lesznek kötelesek kiszolgáltatni. Tartalékalap képzésére kihasíttatnék 71 000 K. 368 A Kecskemét és Lajosmizse közötti vasúti összeköttetés előmunkálatainak elkezdésére Török Emil és Gerster Béla 1898-ban kapott engedélyt, akik egyúttal a Kecskemét város területén tervezett villamos városi vasútra Tegze Gyula részére kiadott előmunkálati engedélyt is megszerezték. Az engedélyek alapján a két vállalkozó a Kecskeméttől Lajosmizséig, illetve Kerekegyházáig vezetendő villamos helyiérdekű vasút, valamint a Kecskemét város belterületére tervezett városi vonalrészek műszaki terveit is elkészítette. A műszaki bejárást 1898 decemberében tartották meg. Időközben Kecskemét város törvényhatósága az 1900. év februárjában hozott határozatában elfogadta a tervezők javaslatát, hegy a városi villamosvasút tervét és a Kecskemét-Lajosmizsei Helyiérdekű Vasút tervezetét kiilön-külön kezeljék. Az 1900. november 16-án megtartott engedélyezési eljáráson jóváhagyták a tervek módosítását, illetve az 1903. július 6-án megtartott újabb megbeszélésen elfogadták a változtatásokat. (MNL OL К 2-AXIV-2. u-9. Törvényjavaslat a Kecskemét-Lajosmizse helyiérdekű gőzüzemű vasút engedélyezéséről. 1904. július 13.) - Az engedélyokirat határozata: „A Kecskeméttől Lajosmizséig, ill. Kerekegyházáig vezetendő helyiérdekű gőzüzemű vasutakat a m. kir. minisztérium az 1904. évi XXXI. te. 1. §-a alapján engedélyezi. Engedélyesek: Gerster Béla és Török Emil budapesti lakosok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a m. kir. államvasutak Kecskemét-Kecskemét-alsópályaudvari államvasúti vonalszakasz együttes használata mellett, a m. kir. államvasutak Kecskemét-alsópályaudvar állomásából kiágazólag Kisnyír erdőn át a Buda- pest-lajosmizsei helyiérdekű vasút Lajosmizse állomásáig vezetendő helyiérdekű vasutat és ennek Kisnyír állomásából Kerekegyházáig vezetendő szárnyvonalát megépítsék s üzletben tartsák.” Az engedély 90 évre szólt. (MNL OL К 2-AXV-2-87. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése az országgyűlés részére. A Kecskemét-Lajosmizsei Helyiérdekű Vasút engedélyezése. 1904. szeptember 12.; MNL OL К 26-1904-2646. Minisztertanácsi előterjesztés a gőzüzemű Kecskemét-Lajosmizse-Jászkerekházai Helyiérdekű Vasút engedélyezése tárgyában, 1904. május 12.) - A 29 km hosszú vasútvonalat 1905-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 571
