Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Előirányzat nélküli kiadásként a kapniki bányaműben új vágatszint kiépítése a/ [•••] b/ A kapniki bányamű Nándor altáró feletti szintjei annyira lemíveltettek, hogy a bányamű rendes évi termelését fedezni nem képesek. A máris mutatkozó veszteséges mívelés elkerülése végett a Nándor altáró alatti körök mihamarább feltárandók olyképpen, hogy az összes telepeket ioo m mélységben keresztező mélyszint létesíttetik. A szükséges szállító és vízemelő gépek már berendeztettek s beruházásként a bányamű hitele terhére számoltattak el; a munkálatok hátralevő része azonban a beruházásokra felveendő kölcsönből fog fedeztetni. Tekintettel arra, hogy e munkálatok egyrészt halasztást nem tűrnek, másrészt pedig a kifullasztás elkerülése végett félbe nem hagyhatók; a beruházási kölcsönből azonban a tervezet szerint csakis az 1905. évben bocsátható a kellő hitel rendelkezésre: a pénzügyminiszter úr olyképpen szándékozik intézkedni, hogy a folyó évben a munkaprogram szerint felmerülő 121752 К 69 f-ig terjedő kiadás a kapniki bányamű terhére, egyelőre mint előirányzat nélküli beruházás könyveltessék el, azután pedig az 1905. év elején, a pótkezelési időszakban, a felveendő beruházási kölcsön terhére számíttassák át. Tudomásul vétetett. 12. 14. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Zsil-völgyi bányákra vonatkozó szerződésének meghosszabbítása36' A pénzügyminiszter úr előadta, hogy abból kifolyólag, hogy a Zsil-völgyi m. kir. kincstári kőszénbányákat bérlő „Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat” az 1901. évtől kezdve Petrozsénytől távolabb, az Oláh-Zsil-völgyi ún. Farkasvölgyben új fejtési területet nyitott, a haszonbérleti viszony tekintetében némi nehézségek merültek fel, melyeknek eloszlatása kívánatos. A fennálló szerződés értelmében az összes termelés után fizetendő a haszonbér, mely termelésből 25% mint aprószén, s ezenkívül némely célokra felhasznált szénmennyiség levonandó, tehát bér alá nem esik. A bérlő társulat állítása szerint azonban a más tekintetben jobb minőségű farkasvölgyi szén 50-60% aprószenet szolgáltat, mely rendes áron nem értékesíthető, ennélfogva az innen kikerülő szénmennyiségből ezen magasabb százalékot kívánja levonásba hozni és a bér alól kivonni, de, sőt, egyáltalán vitásnak tartja a társulat, hegy vajon a farkasvölgyi széntermelés után is haszonbért fizetni köteles-e? Hogy minden vitás kérdésnek elejét vegye, a pénzügyminiszter úr az eddigi termelések alapján egy állandó évi átalánybérösszeg megállapítását találta megfelelőbbnek a jelenleg lemenő fokozatokban fizetendő haszonbér helyett, mely átalánybér nemcsak méltányos, hanem közgazdasági tekintetben is üdvös, amennyiben nemcsak a bérlő bányavállalatnak, hanem a kérdéses bányavidéknek is fellendülését lesz hivatva előmozdítani. 361 361 A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. érdekeltségébe tartozó részvénytársaságot 1868-ban alapították. (Jenei, 1968.) 567
