Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Egyúttal felemlítendő, hogy a szükséges 50 laktanya bére - úgy, mint a múlt évben - laktanyánként csak évi 300 koronával vétetett számba, holott rendes viszonyok között 5 főnyi őrs után évi 500 К lakbér fizettetik; miután azonban előreláthatólag úgy az egyes községek, mint magánosok is sok esetben teljesen ingyen, vagy kedvezményes bérű laktanyákat fognak felajánlani, s illetőleg rendelkezésre bocsátani: az előirányzott 15 000 koronányi bérösszeg elegendő lesz.

Miután ezek szerint 50 új gyalogcsendőrőrs felállítható, a legénységi állomány pedig 14 gyalogcsendőrrel felemelhető anélkül, hogy ezen felállítás, illetőleg rendszeresítés a Kincstárt költségekkel terhelné nem csak [!], hanem még megtakarítás is eszközölhető; a miniszterelnök úr a tervezett intézkedéshez a minisztertanácsnak hozzájárulását kéri.

A minisztertanács hozzájárul.

9Az izraelita felekezethez tartozó szülők megkeresztelt gyermekeinek vallásáról

A miniszterelnök úr előadta, hogy egy 1897-ben felmerült esetben az 1894:32. te.3’6 életbelépte előtt házasságra lépett izraelita vallású szülők újszülött gyermeküket megkereszteltették, s az állami anyakönyvvezetőnél róm. kát. vallásának jelentették be, minek folytán az anyakönyvvezető a gyermek vallását az állami anyakönyvbe róm. kat.-nak be is jegyezte.

Az állami anyakönyvi felügyelő az 1894: 33. tc.3í7 végrehajtása tárgyában kibocsátott 1895. évi 60 000 számú belügyminiszteri utasítás 57. §-a alapján, mely szerint a közös vallásban lévő szülők gyermekei vallásául, ha a házasság, melyből a gyermek született, 1895. évi október hó i-je előtt köttetett, a szülők közös vallása jegyzendő be az anyakönyvbe: a kérdéses anyakönyvi bejegyzést a kiigazítás elrendelése végett a kir. bíróság elé terjeszteni rendelte.

Az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság erre az eljárást meg is indította.

A bírósági eljárás lefolytatása előtt azonban az ügy az anyakönyvi felügyelő hatóságok között felmerült elvi ellentétek következtében a törvényhatóság útján utasításadás végett mégis a Belügyminisztérium elé terjesztetett.

Az akkori belügyminiszter azután érdemi rendelkezés előtt az 1894: XXXIII. te. 7. §-ának mikénti értelmezése tekintetében a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr véleményét kérte ki. A most nevezett miniszter úr viszont az igazságügy-miniszter úrral óhajtotta nézetét kicserélni.

S minthogy a most nevezett két miniszter úr egyetértő megállapodásra jutni nem tudott, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az érdekelt három minisztérium kiküldötteiből értekezletet hívott egybe.

Az értekezlet 1901. évi május hó 30-án egybeülve abban állapodott meg, hogy az izr. vallású szülők, ha házasságukat 1895. évi október hó i-je előtt kötötték, akár már megszületett, akár még születendő gyermekeiket a régibb helytartótanácsi rendeletekben megállapított eljárás mellett abban a vallásban nevelhetik, amelyben azok megkeresztel- 356 357

356 1894. évi XXXII. törvény. A gyermekek vallásáról. Törvénytár, 1894-1895.194-195.

357 1894. évi XXXIII. törvény. Az állami anyakönyvekről. Törvénytár, 1894-1895.195-214.

56 4