Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
- honvédtisztek, illetőleg a Honvédséghez tartósan beosztott tisztek hívandók meg. Amennyiben ez egyáltalában kivihetetlen volna a 463. § 6. bekezdésének rendelkezései irányadók.” Ez az álláspont elfogadhatónak mutatkozik. U A tervezetnek mindazokban a §-aiban (15., 192., 247., 288. §), ahol a következő szavak fordulnak elő: „a Cs. és Kir. Ház” az utóbbiak fölcserélendők lennének vagy ezzel a kitétellel: „az Uralkodóház” (az 1885: VII. te.34 2. §-ának, az 1896: XXXIII. te. 201. §-ának és az 1900: XXIV. [.cikknek34 mintájára) vagy pedig a következővel: „a Királyi Ház” (az 1878: V. te.324 325 326 II. része II. fejezetének, és az 1881: LX. te.327 33. §-ának, valamint több legújabb törvényjavaslatnak mintájára). A bán úrnak kívánságára van szerencsém indítványozni, hogy a 40. § 2. bekezdését így szövegezzük: „Ha a Legfelsőbb Törvényszék a polgári büntetőbíróság nézetét nem osztja, akkor oly esetekben, amelyekben az összeütközés valamely magyar királyi polgári büntető- bírósággal (horvát-szlavónországi kir. polgári büntetőbírósággal) szemben forog fenn, a legfelsőbb törvényszék a Magyar Kir. Kúriával (a Kir. Horvát-Szla- vón-Dalmát Hétszemélyes Táblával) a vitás kérdés eldöntése végett érintkezésbe lép; oly esetekben pedig stb.” Ugyancsak a bán úr kívánatára a 214. § utolsó előtti bekezdésében az „Egészségügyi Bizottság” kifejezés fölcserélendő ezzel: „Egészségügyi Tanács.” A minisztertanács a előterjesztésben foglalt indítványokat elfogadta azzal, hogy a miniszterelnök úr részéről a közös hadügyminiszter úrhoz intézendő átiratban: a 6. pontra vonatkozólag kifejezést kellene adni annak, hogy kívánatos volna a katonai fegyelmi szabályokat akképpen módosítani, hogy a sértett a kiszabott büntetésről vagy a felmentésről oly esetekben is értesítendő, midőn valamely bűncselekmény fegyelmi úton intéztetett el, mert a sértett csakugyan jogosan kívánhatja, hogy az elégtételről, melyben részesült, vagy pedig a felmentésről a katonai fegyelmi hatóságtól értesítést kapjon, és mert ha nem csorbítja a katonai tekintélyt a sértett fél értesítése a bírói eljárás során, nem csorbíthatja azt hasonló értesítés abban az esetben sem, ha a büntetés kiszabása fegyelmi úton történt. A fegyelmi szabályoknak a jelzett irányban való módosítása a katonai bűnvádi perrendtartás indokolásában kilátásba helyezendő volna, mert a mostani jogállapot, mely szerint a sértettel csak azt közlik, hogy az ügy fegyelmi úton nyert elintézést, csakugyan nem megnyugtató; 324 1885. évi Vn. törvény. A főrendiházi szervezet módosításáról. 2. §: Az örökös tagok. Törvénytár, 1884-1885. 187-195. 325 1900. évi XXIV. törvény. О cs. kir. [...] Fensége Ferenc Ferdinand főherceg úrnak [...] Chotek Zsófia Mária Josefine Albine grófnővel kötött házassága alkalmából kiadott nyilatkozata becikkelyezéséről. Törvénytár, 1900.183-185. 326 1878. évi V. törvény. Az 1870: XVI. te. és az 1871: XII. te. módosításáról. Törvénytár, 1877-1878.11. 327 1881. évi LX. törvény. A végrehajtási eljárásról. Törvénytár, 1881. 275-356. 546
