Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
ra nézve, hegy a magyar államot a szóban forgó jogviszonyok tekintetében ugyanazon elbánásban részesíthesse, mint azokat a többi államokat, amelyek az 1902. évi június hó 12-én kelt nemzetközi egyezményekhez hozzájárultak. Az igazságügy-miniszter úr az osztrák Igazságügy-minisztériumot vezető cs. kir. miniszterelnök úrral egyetértve célszerűnek tartaná, ha a hágai egyezményeknek Magyarországra és Ausztriára egymás közt való kiterjesztése iránt a m. kir. kormány és az ausztriai cs. kir. kormány egymással egyezményre lépnének. Ily egyezmény kötéséhez a m. kir. belügyi kormány, valamint Horvát-Szlavón- országok szempontjából a bán úr is hozzájárult. Ha a m. kir. kormány és az osztrák cs. kir. kormány megállapodik abban, hogy e tárgyban egyezményt köt egymással: mindegyik kormánynak szabadságában áll a másiktól függetlenül mérlegelni azt a kérdést, vajon saját törvényhozásától előzetesen kí- ván-e felhatalmazást kérni az egyezmény megkötésére, vagy pedig utólagosan eszközli-e ki saját törvényhozásától az egyezmény jóváhagyását. Az osztrák cs. kir. kormány az Ausztriában követett eddigi eljárás után indulva, felhatalmazási törvényt szándékozik e tárgyban az ausztriai Birodalmi Tanácstól kieszközölni. Az igazságügy-miniszter úr inkább az utólagos becikkelyezés mellett volna, mert a többi szerződő államokkal kötött hágai egyezményeket is az aláírás után iktatjuk az ország törvényei közé, és mert már volt precedens eset arra, hogy Ausztriával kötött egyezményt is utólagosan cikkelyeztünk be (1899: XLVI. te.3“7). A minisztertanácstól tehát felhatalmazást kér arra, hogy a/ a m. kir. kormány hozzájárulását ezen egyezményi tervezethez kijelenthesse; b/ az egyezmény számára a törvényes alap megteremtéséről becikkelyezés útján gondoskodhasson. A minisztertanács a kért felhatalmazást megadta azzal a hozzáadással, hogy miután az itteni törvényhozási gyakorlatnak a kötött egyezményeknek becikkelyezése felel meg, ez esetben is ezen eljárás követtessék. 21. A kereskedelmi miniszter előterjesztése a Nagyberezna—Országhatárszéli Vasút építési költségéről3' 8 A kereskedelmi miniszter úr előadta, hogy a múlt évi november hó 18-án307 308 309 tartott minisztertanácsból a Nagyberezna-Országhatárszéli Vasút kiépítése tárgyában nyert felhatalmazásnak folyamánya, hogy - miután a vasútnak 1905. év végéig való kiépítését, 307 1899. évi XLIV. törvény. A M. Kir. Postatakarékpénztár elhelyezése céljából emelendő' épületről. Törvénytár, 1899. 299—300. 308 A MÁV hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről szóló 1904. évi XIV. törvény 1. §-a szerint: megépül az Ungvölgyi Helyiérdekű Vasút által a „Nagyberezna állomásától az Ung folyó völgyében Sztannán át az Uzsok melletti magyar-gács határszélig vezetendő gőzmozdonyú vasútvonal”. (MNL OL K-26-1904-2380. Törvényjavaslat a MÁV hálózatának kibővítéséről, vasúti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről. 1904.) - Az 56 km hosszú vasútvonalat 1905-ben adták át a forgalomnak. 309 MNL OL К 27.1903. november 18./35. 529
