Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
bontására, mint az állami rend erőszakos felforgatására törekvő itteni elemek szerbiai hasonló elemekkel szabadon és ellenőrizhetlenül érintkeznek. Ezen, az állam legfőbb érdekeit veszélyeztető állapot megszüntetésére egyedül alkalmas mód, hogy az országnak Szerbiával határos területe szoros és állandó őrizet alá vétessék, amely célra az illető közigazgatási hatóságokkal és biztonsági közegekkel a helyszínen eszközölt lelkiismeretes és pontos számítás szerint 27 új őrs felállítása és a meglévő őrsök közül egyeseknek megerősítése szükséges. E célból a csendőrlegénység állománya a folyó évi költségvetési javaslatba felvett létszám emelésen felül még 3 őrmester, 29 őrsvezető és 118 csendőrrel lenne szaporítandó.270 271 Az ebből származó egyszer s mindenkori kiadások 45 007 korona 87 fillért, az évi kiadások pedig 154 701 К 86 fillért tesznek ki. A fenti indokok alapján a miniszterelnök úr kéri a minisztertanács felhatalmazását arra, hogy az említett szaporításokat és azoknak költségeit a folyó évi költségvetésbe pótlólag felvehesse, s hogy eziránt О Felségéhez felterjesztést tehessen. Minthogy pedig a nép alsóbb rétegeiben rohamosan terjedő szocializmus az ország déli és délkeleti megyéiben már annyira elhatalmasodott, és oly veszélyes jelleget öltött, hogy az már a személy- és vagyonbiztonságot is megtámadta, az államellenes izgatások pedig már oly nagy mérveket öltöttek, hogy a rendzavarások, sőt, komoly zavargások miatt a közelmúltban is Torontál, Arad és Temes vármegyékben egyes helységekbe hosszabb időre katonaságot kellett kirendelni, és а II. sz. Csendőrkerületi Parancsnokság kisegítésére a többi kerületek állományából 150 főnyi csendőrlegénységet kellett átvezényelni; minthogy továbbá a szocialista izgatások és államellenes nemzetiségi mozgalmak nemcsak a jelzett vármegyék területén, hanem az ország többi részein is folynak és - sajnos - a nép alsóbb rétegeiben termékeny talajra találnak, s így előrelátható rövid időn belül a többi csendőrkerületi parancsnokságoknál is a csendőrőrsök megerősítése fog szükségessé válni, a jelenlegi csendőrlegénységi állomány mellett azonban nagy obi) megerősítések eszközlése elháríthatatlan akadályokba ütközik, mert különben az ország nagy részében a közbiztonsági szolgálat teljesen megbénulna: a miniszterelnök úr arra is kér felhatalmazást, hogy úgy a folyó évi költségvetésben már kért, mint a határőrizet céljaira a jelen előterjesztésben részletezett szaporításokat azonnal, még a költségvetés törvényerőre emelkedése előtt keresztülvihesse, s az ebből felmerülő költségeket zárszámadási indokolás mellett az 1904. évi kezelés terhére „Előirányzat nélküli kiadás” címén elszámolhassa.27' A kért felhatalmazás minden irányban megadatott. 270 A csendőrség állománya a belügyi tárca költségvetése szerint - a 199 tisztet is beleértve - 8214 fő. A hat csendőrkerületben 41 szárny, 112 szakasz, egy tiszti különítmény, egy pótkeret és 1295 őrs működött. 271 Zavargások voltak például: Idvoron, Szefkerinen, Dobricán, Czepaján, Tomasovácon és Románpetrén. A legnagyobb összetűzésre - mint korában említettük - a Bihar vármegyei Elesden került sor. (Évkönyv 1904,1905. 230-232.)
