Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, tárgyalások új kabinet létrehozásáról
mán és Tisza István még a király elutazása előtt elhagyta a fővárost. Az ezen a napon folytatott megbeszélésekről a sajtó részére semmi hír nem szivárgott ki. 1903. augusztus 25-én a király, miután megtekintette a segéd- és tanonc kiállítást, kihallgatáson fogadta Khuen-Héderváry Károlyt és Láng Lajos kereskedelemügyi minisztert. Az ezt követő, utolsó kihallgatási napon Darányi Ignác földművelésügyi miniszterrel, és Khuen-Héderváry Károly miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. Ezen a meghallgatáson eldőlt, hogy az esélyesnek tartott Darányi Ignác sem kormány- alakításra, sem a pártokkal folytatandó tárgyalások elkezdésére nem kap felhatalma- zást.IJ9 Délután pedig az uralkodó ismét a Budapestre érkező Gohtchowski külügyminisztert fogadta, akivel - a hivatalos közlés szerint - az angol király bécsi látogatásáról folytatott megbeszélést. Ferenc József 1903. augusztus 27-én a magyar miniszterelnökkel és Lukács László pénzügyminiszterrel a szeptember elsején életbe lépő brüsszeli cukoregyezmény hatásáról tárgyaltak. Az egyezményhez való csatlakozással hatályát vesztette az a kontingentálási egyezmény, amely felosztotta a két ország piacát a cukorgyárak között, és korlátozás nélkül megnyitotta az utat Magyarországra az osztrák cukoripari termékek előtt. A kihallgatáson a pénzügyminiszter kijelentette:159 160 a magyar kormány szeptember elsején hat frank vámot fog szedni az osztrák cukor után, ha addig a két pénzügyminisztérium között nem jön létre megállapodás. Az osztrák kormány - a hírek szerint - csak három frank vám bevezetéséhez járult volna hozzá, mert így a versenyképesebb osztrák cukor a magyar piacból jelentős részesedést hasíthatott ki. A megegyezés érdekében az uralkodó Budapestre rendelte Eugen Böhm-Bawerk osztrák pénzügyminisztert. Az augusztus 28-án tartott megbeszélések az ún. cukorkérdésben semmiféle konkrét eredményt nem hoztak, mert az osztrák fél minden olyan magyar követelést elutasított, amely magyar gyárak részére biztosíthatta volna a belföldi piacot. A király budapesti látogatása idején (augusztus 19. és 28.) a Szabadelvű Párt valamennyi politikai csoportosulásának képviselőjét meghallgatta,161 162 de az ellenzék soraiból csak a kisebb erőt képviselő Néppárt elnökével tárgyalt. Látogatása előtt még arra számítottak, hogy Khuen javaslata alapján a Függetlenségi Párt két képviselőjét, Kossuth Ferencet és Szederkényi Nándort is fogadja, de erre nem került sor. A legfelsőbb döntést azzal magyarázták, hogy 1867-ig visszamenőleg a király egyetlen kormányválság idején sem fogadott ellenzéki politikust. Példaként Apponyi Albertet említették, aki ellenzéki párt képviselőjeként soha nem kerülhetett a király színe elé. A Néppárt elnökének fogadása inkább Zichy János személyének szólt és nem a pártjának. A király 1903. augusztus 29-én - budapesti tartózkodásának lezárásaként - délelőtt kihallgatáson fogadta Khuen-Héderváryt,l6í majd délután - a legnagyobb ellenzéki párt véleményének kikérése nélkül - visszautazott Bécsbe. A király kívánsága, hogy a kormányválság a hadsereget érintő magyar követelések teljesítése nélkül oldódjék meg, nem teljesült, sőt még a gazdaságot érintő ügyekben, mint például a Monarchia cukorpiacának felosztásáról sem 159 Egyetértés, 1903. augusztus 28. Teljes bizonytalanság. 160 Egyetértés, 1903. augusztus 28. Teljes bizonytalanság. - A frank és a korona közel azonos árfolyamon állt. 161 Gohichowski külügyminiszter augusztus 22-én és 26-án tartózkodott Budapesten és tárgyalt az uralkodóval. 162 Az országgyűlés elnapolására szóló felhatalmazást Ferenc József átadta a magyar miniszterelnöknek. (MNL OL К 26-1905-Ш-74. sz. Legfelsőbb előterjesztés. 1903. augusztus 28.) 5°
