Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
Ezen átalányból a kir. adóhivatalokhoz beosztott vármegyei tisztviselők illetményei fedeztettek. Minthogy azonban az adóhivatalok részére feltétlenül szükséges munkaerő a szóban levő 260 000 koronával nem biztosítható, a pénzügyminiszter úr a még szükséges munkaerő beállíthatása céljából az 1903. évi költségvetés XVIII. fejezetének 2. címe 2. rovata 8. alrovatán a vármegyei számvevőség államosítása folytán átveendő tisztviselők illetményeire szintén átalányként felvett 1 713 000 koronát 70 000 koronával apasztani és ezen 70 000 koronát az adóhivatalok részére átvenni szándékozik. Az ekként rendelkezésre álló 330 000 koronából a kir. adóhivatalok részére 58 adóhivatali segédet, 92 adótisztet és 19 segélydíjas gyakornoki állást rendszeresíteni s ezeknek illetményeit az 1904. évi költségvetésbe - az átalány törlése mellett - részletezve fölvenni szándékozik. Eziránt felterjesztést szándékozik tenni О Felségéhez. Tudomásul vétetik. 21. Törvényjavaslat helyiérdekű vasutak engedélyezéséről A kereskedelmi miniszter úr előadja, hegy a minisztertanács már jóváhagyta a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Budapest-Cinkota-kerepesi vonalát'55 és a M. Kir. Államvasutak Budapest-kőbányai vonalát összekötő helyiérdekű vasút'56 engedélyezéséről és a Po- zsony-dunaszerdahelyi'57 és Komárom-dunaszerdahelyi'58 gőzmozdonyú helyiérdekű vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokmányok egyesítéséről szóló törvényjavaslatokat,'59 továbbá egy jelentést a Nádudvar-Kabai Helyiérdekű Vasút'60 engedélyezéséről; hivatali előde azonban ezen törvényjavaslatokat, illetőleg jelentést az úgynevezett exlex állapot miatt nem terjesztette az Országgyűlés elé. A minisztertanács azon a véleményen van, hogy a kérdéses előterjesztések exlex állapotban is megteendők. 155 156 157 * * 160 155 A tíz km hosszú vasútvonalat 1900-ban adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 156 A Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. tulajdonát képező Budapest-Cinkota-kerepesi HÉV vonala mentén fekvő Cinkota, Csömör, Kistarcsa, Csíktarcsa és Kerepes községek képviselői 1900-ban kérték, hogy vasúti összeköttetést létesíthessenek a MÁV vonalához. A községek bejárása 1902. február 19-én megtörtént. Időközben a társaság a Ferenc József laktanya állomáson egy árukirakodásra is alkalmas csonka vágány építését is tervbe vette. (MNL OL К 26-1903-1441. Minisztertanácsi előterjesztés a Budapest-Cinkota-kerepesi HÉV és a M. Kir. Államvasutak Budapest-Kőbánya vonala között létesítendő összekötő vasút engedélyezése. 1903. március 31.) - További lépésként a Budapesti Helyiérdekű Vasutak Rt. engedélyt kapott arra, hogy a Budapest-Cinkota-kerepesi vonalának kiegészítéseként megépítse a M. Kir. Államvasutak Budapest-Kőbánya vonalszakaszát is. Az engedélyezési eljárást 1902. június 20-án tartották. (MNL OL К 2—AXV—2. t-89. A kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűlés részére a Budapest Helyiérdekű Vasút Budapest-Cinkota-Kerepes-i vonalát és a M. Kir. Államvasutak Budapest-kőbányai vonalát összekötő helyiérdekű vasút engedélyezéséről. 1904. szeptember 14.; MNL OL К 2-A-XIV-2-88. Törvényjavaslat a budapesti helyiérdekű vasutak Budapest-kerepesi vonalát és a M. Kir. Államvasutak Budapest-kőbányai vonalát összekötő helyiérdekű vasút engedélyezéséről. 1904. január 4.) 157 A 44 km hosszú vasútvonalat 1895-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964. ij8 A 53 km hosszú vasútvonalat 1896-ben adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) ij9 MNL OL К 26-1906-X-491. Törvényjavaslat a Pozsony-dunaszerdahelyi és a Komárom-dunaszerdahelyi gőzmozdonyú helyiérdekű vasutak építésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesítéséről. 1904. január 4. Az új társaság neve: Pozsony-Komáromi Egyesült HÉV Rt. 160 A tíz km hosszú vasútvonalat 1904-ban adták át a forgalomnak. (Ruzitska, 1964.) 463
