Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Minthogy pedig az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. te.'38 33. szakasza tiltó ren­delkezéseket foglal magában abban az irányban, hogy a megállapított személyi létszám fenntartása mellett alacsonyabb fizetési állás helyett magasabb fizetésű állás töltessék be, minthogy továbbá a kormány az államháztartás vitelére törvényes felhatalmazással ez idő szerint nem rendelkezik, az előadó miniszter úr a pénzügyminiszter úrral - aki a ter­vezett előléptetésekhez elvileg a maga részéről is hozzájárul - egyetértőleg abban állapo­dott meg, hogy az államvasúti személyzet tervezett előléptetése - a most említett körül­ményekre való tekintettel és avégből, nehogy ezen intézkedést az Állami Számvevőszék az említett törvény idézett szakasza alapján kifogásolja a minisztertanács hozzájárulá­sával vitessék keresztül. Erre való tekintettel, és annak megemlítésével, hogy a tervezett előléptetés, amelyet a kereskedelmi miniszter úr folyó évi október hó i-ig visszahatóvá szándékozik tenni, 197 000 К költséggel fog járni, aminek ellenében az 1903. évi állami költségvetésben az államvasúti alkalmazottak fizetésrendezésének céljaira felvett 1 860 000 korona felhasz­nálatlanul marad: kéri a minisztertanácsot, hogy a fentebb kifejtettek alapján és az előa­dott okokból hozzájárulni méltóztassék ahhoz, miszerint a M. Kir. Államvasutak sze­mélyzete körében az említett előléptetéseket még e hó folyamán végrehajthassa.'39 A minisztertanács a tervezett előléptetések megtételéhez hozzájárul. I7‘ A Kaba—Nádudvar helyiérdekű vasút engedélyokmányának módosítása A kereskedelmi miniszter úr felhatalmazást kér, hogy a Kaba-Nádudvari Helyiérdekű Vasút építésére és üzletére vonatkozó engedélyokiratnak módosítása, illetőleg az enge­délyokirathoz ezen módosításokat tartalmazó „Függelékének kiadása iránt О Felségé­hez felterjesztést tehessen. Az engedélyokmányt amiatt kell módosítani, mert az említett vasút a motorkocsi üzemre fog berendeztetni.'40 A felhatalmazás megadatik. 138 139 140 138 1897. évi XX. törvény. Az állami számvitelről. 33. szakasza: „A miniszter vagy az állami számvevőszék el­nöke köteles a vezetésük alatt álló hatóságok s hivatalok fizetési állományát az országgyűlés elé terjeszteni. Csakis ennek jóváhagyásával utalványozható a járandóság, de a megállapított személyi létszám mellett va­lamely állásnak alacsonyabb fizetési osztályba tartozó állással való betöltése nincs kizárva.” Tin-vénytár, 1897. 83-106. 139 Az államvasúti alkalmazottak illetményét közel három évtizede nem rendezték. Ezért az elmaradást a mi­nisztérium vezetése az alábbi három vonalon kívánta bepótolni: fizetésemelés, az időszakos (automatikus) előmeneteli rendszer alkalmazása, valamint korpótlék rendszeresítése. Erre a célra az 1904. évre az előter­jesztők 6,6 millió koronát kértek. (MNL OL К 2-AXIV-2-9. Törvényjavaslat a M. Kir. Államvasutak alkalmazottai illetményeinek szabályozására szükséges költségek fedezéséről. 1904. április 16.; Lásd még a bevezetőnek a sztrájkról szóló részét.) 140 A vonal megépítésének célja, hogy Nádudvar és Debrecen között közvetlen vasúti összeköttetést hozza­nak létre. Az előmunkálati engedélyt az 1898. évben Molnár Jenő budapesti ügyvéd részére, majd Berger Jenő mérnöknek adták ki. A műszaki bejárásra 1900. augusztus 22-én, az engedélyezési eljárásra 1901. feb­ruár 14-én került sor. A helyiérdekű vasút 570 000 korona tőkéjéhez Hajdú vármegye 40 ezer, Nádud­var település 60 ezer koronával járult hozzá.(MNL OL К 2-AXV-2. t.-6o. A kereskedelemügyi minisz­ter jelentése a minisztertanács részére a Kaba-Nádudvari HÉV. engedélyezéséről. 1904. január 4.) A tíz km hosszú vasútvonalat 1904-ben adták át a forgalomnak. (Lásd: Ruzitska, 1964.) 457

Next

/
Thumbnails
Contents