Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Források - A. Gr. Khuen-Héderváry Károly kormányának jegyzőkönyvei
Kiküldetés az Ipari Tulajdon Tárgyainak Oltalmára Alakult Nemzetközi Szövetség amszterdami kongresszusára52 Kereskedelmi miniszter úr bejelenti, hogy az Ipari Tulajdon tárgyainak Oltalmára Alakult Nemzetközi Szövetség ez idei amszterdami kongresszusára dr. Emich Gusztáv miniszteri titkárt szándékozik kiküldeni. Tudomásul vétetik. 22. 23Dalmáciába vámmentes gabona szállítása53 Kereskedelemügyi miniszter úr bejelenti, hogy az osztrák kormánynak Dalmácia ínséges helyzetére alapított sürgős kérelmére a magyar kormány nevében hozzájárult ahhoz, hogy Dalmáciába a folyó évben pótlólag még ю ooo mm tengeri vámmentesen bevitethessék amivel a vámtarifában biztosított maximum (80 ooo mm) még nincsen kimerítve.54 Jóváhagyólag tudomásul vétetett. 24A Bácsföldvár község határában fekvő legelőtartalékok eladása55 Földművelési miniszter úr a bácsföldvári legelőjutalékoknak szabadkézből való eladása tárgyában bejelenti, hogy a Bácsföldvár községben folyamatba tett úrbéri rendezési és legelőfelosztási bírói eljárás során a Kir. Kincstár azon legelőjutalék iránti igényét is érvényesítette, amely a Grósz Illés és társainak eladott 13,1278/1600 hold és a Krishaber Mórnak eladott 13,1432/1600 hold volt kincstári föld után aránylag megillette. 52 Az ipari tulajdon kölcsönös oltalmáról 1883-ban, Párizsban megkötött nemzetközi egyezmény alapján, megalakult az ún. Unió, amelynek az ipari tulajdon (szabadalom, védjegy, mustra és mintaoltalom, névés cégjog) védelmének szabályozása volt a célja. A részt vevő országok (Belgium, Brazília, Franciaország, Németország, Németalföld, Olaszország, Portugália, Quatemala, Salvador, Svájc, Szerbia) az alapszerződést időnként - 1891. Madrid, 1900. Brüsszel, 1902. Torino - pótegyezményekkel egészítettek ki. Magyarország és Ausztria között már 1895-ben elvi megállapodás jött létre a csatlakozásról, és a kereskedelemügyi miniszter a minisztertanács elé terjesztette törvényjavaslatát (1903. február 27./8.), de Németország döntésére várva, ez ügyben további intézkedés nem történt. (Lásd még: MNL OL К148-1903-1920. Kereskedelemügyi miniszter előterjesztése a minisztertanács részére „Az ipari tulajdon nemzetközi védelmére alakult Unióhoz való csatlakozásról.” Budapest, 1903. február 24.) - „A magyar szent korona országainak az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unió kötelékébe való belépéséről” csak az 1908. évi LII. törvény rendelkezett. E témakörben a legfontosabb kereskedelmi partnernek számító Németországgal, 1908. november 15-én, a Monarchia két állama külön is megállapodott. Az egyezményt rögzítő 1908. évi LIV. törvényben elfogadták az 1883. március 2-án kötött nemzetközi egyezményt, de rendelkezéseit újabb pontokkal egészítették ki. (Lásd még: Lakos, 1999.; 1890. március 25./13.; 1891. január 21./3.; április 6У5.; 1894. április 16./12.) 53 A vámtarifa 24. tétele szerint, Dalmáciába évente 20 ezer mázsa búza és 80 ezer mázsa kukorica szállítható vámmentesen. 34 MNL OL К 26-1906-XLI-447. sz. A kereskedelemügyi miniszter előterjesztése Dalmácia és a quarneói szigetek gabonaellátásáról. 1903. július 28. - Dalmáciában a szárazság miatt az 1902. évi termés az 1901. évinél is rosszabb volt. Búzából 30, kukoricából 50, kölesből 30%-kal termett kevesebb. (Továbbá: MNL OL К 255-1903-7. t-3264. sz. A kereskedelemügyi miniszter átirata a pénzügyminiszterhez az osztrák kereskedelemügyi miniszter kérése tárgyában. 1903. július 28.) 55 Bács-Bodrog vármegye. (Lásd még: MNL OL К 27.1905. október 14./8.; 1906. január 18./21.) 423
