Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Igazságügy-minisztérium
vi betétek szerkesztését és munkájuk során több mint 1,4 millió telekjegyzőkönyvet dolgoztak fel. A Képviselőház Igazságügyi Bizottsága a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatát 1903. július 28-án terjesztette be az országgyűlésnek. A tervezethez beérkező módosító javaslatok figyelembe vételével elkészített változatot az igazságügy-miniszter a társminisztériumok részére 1904-ben ismételten megküldte, de a törvényjavaslat parlamenti elfogadása elmaradt. A polgári perrendtartás tervezett átalakítása alkalmat szolgáltatott arra, hogy a főudvarnagyi bíráskodás reformját is napirendre tűzzék.'489 (1904. február 24-/4.) A magyar törvényhozás elismerte, hegy a királyi ház tagjai és a területenkívüliséget élvezők nem tartoznak a rendes bíróságok hatáskörébe. A hatályos jog szerint a Főudvarnagyi Hivatal peres ügyekben testületi bíróságként járt el, és fellebbviteli bíróságai tisztán osztrák eljárási szabályokat alkalmaztak. A főudvarnagyi bíráskodásról szóló tervezetnek a polgári perrendtartástól elkülönített kezelését az indokolta, hogy ezt a kérdést Horvát-Szla- vón-Dalmátországokkal közös törvényben kellett megoldani.'490 (1904. június 14./13.) A törvényjavaslat készítői magyar főudvarnagyi bíróságot terveztek, magyar bírói szervezettel, a magyarországi ügyekre vonatkozó hatáskörrel, magyar fellebbviteli fórumokkal és magyar eljárási szabályokkal.1489 * 1491 1492A fenti törvényjavaslatot a képviselőháznak Plósz Sándor 1904. március 2-án nyújtotta be. Hágában 1902. június 12-én két házasságjogi (a házasság érvényességének előfeltételeiről és a házasságok felbontásáról), valamint egy gyámsági (a kiskorúak gyámságának szabályozásáról) nemzetközi egyezmény aláírására került sor. Az egyezményről szóló törvényjavaslatot nem tárgyalta a parlament.'492 (1903. december 31./14. és 1904. május 3./12.) Szintén Hágában tartották 1904. május 16. és június 7. között a negyedik nemzetközi magánjogi konferenciát, amelyen a magyar kormány küldöttei is részt vettek. A tanácskozáson öt egyezmény tervezetét készítették el, amelyeknek nemzetközi tárgyalását az érintett országok tovább folytatták. Eredményesen zárult a kiadatási szerződésről Görögországgal folytatott tárgyalási sorozat is (1904. július 1./15. és november 21./20.), amelynek eredményeként 1904. december 21-én az államközi szerződést írtak alá. A megállapodást az 1907. évi XXII. törvény rögzítette. Törvényszéki beruházások A minisztérium 1904-ben a nagybecskereki, az egri (1904. december 18./13.), a székelykereszturi (1904. szeptember 8./19.), a fiumei (1904. november 21./19.) és a gyulafehérvári (1905. január 6./15.) törvényszék és fogház felépítésére írt ki pályázatot. A már elkezdett építkezéseket az új beruházási hitel terhére az alábbi városokban folytatták: Csíkszereda, Kecskemét, Sátoraljaújhely, Szeged. A meglévő törvényszéki épületek 1489 MNL OL К 26-1909-II—88i. Az igazságügy-miniszter felterjesztése a miniszterelnök részére. 1903. december 7. 1490MNL OL К 255-1904-12. t-1892. Az igazságügy-miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1904. május 27. 1491 Évkönyv 1904, Г905. 210. 1492 MNL OL К 255-1903-12. t-4794. Az igazságügy-miniszter átirata a pénzügyminiszter részére. 1903. december 23. 372
