Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - Kormányzati tevékenység a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tükrében - Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium
Egyházi ügyek A katolikus egyház személyi ügyeivel a kormány öt minisztertanácsi ülésen foglalkozott. Az 1904-ben megüresedett szepesi róm. kát. püspöki székre uralkodói jóváhagyásra Dr. Parvy Sándor felszentelt püspök és egri apátkanonok, a besztercebányai róm. kát. püspökségre pedig Radnai Farkas felszentelt püspök, nagyváradi kanonok személyét terjesztette fel a kormány. (1904. március 13./45.) A Lipót-rend nagykeresztjének adományozására Bnbics Zsigmond kassai püspök (1904. július 28-/45.), az I- osztályú Vaskoro- na-rendre báró Hornig Károly veszprémi és Dessewffy Sándor Csanádi róm. kát. püspökök felterjesztésére került sor. (1904. november 21./30.) A minisztertanács javasolta továbbá Bende Imre nyitrai róm. kát. püspök mellé gróf Batthyány Vilmos nyitrai kanonok - utódlási joggal - segédpüspök kinevezését és Bende Imre püspök részére a belső titkos tanácsosi méltóság díjmentes adományozását (1904. november2i./29.), valamint Bubics Zsigmond kassai püspök mellé segédpüspöknek, utódlási joggal, dr. Fischer-Colbrie Ágoston esztergomi kanonok, a bécsi Pazmaneum intézet igazgatójának kinevezését. (1904. december 2У45.) Református egyház zsinatjának megtartását a kormány 1904. március 13-án engedélyezte. (1904. március 13./44.) Az egyház vezetői az 1904. évi zsinaton határoztak az Egyetemes Konvent székházának felépítéséről, amely 1909-re készült el Budapesten a Városliget mellett, Hajós Alfréd és Villányi János építészek tervei szerint.'487 A görögkeleti egyházon belül dr. Letics György teológia tanárnak a Püspöki Zsinat által temesvári gör. kel. szerb püspökké történt egyhangú megválasztását, (1904. január 9У29.) Bogdanovics Lucián budai gör. kel. szerb püspöknek a Temesvári Gör. Kel. Szerb Püspökség adminisztrálásától való felmentését (1904. május 31./53.), valamint Metianu János gör. kel. érsek és román metropolita 8000 korona segélyben részesítését tárgyalta a kormány. (1905. február 28У45.) A belügyminiszter előterjesztésére határozat született arról, hogy „az izraelita vallású szülők 1895. évi október hó i-je előtt kötött házasságából született vagy születendő gyermekeiket [...] bármely bevett keresztény vallásban neveltethetik anélkül, hogy maguk is vallásukat változtatni kényszerülnének”. Tehát a kérdéses esetekben a vallási hovatartozás megállapítása, és annak anyakönyvi nyilvántartása a szülők akarata szerint történik. (1904. május 31./9.) Az egyházak részére nyújtott állami segélyek összegének a növelését az 1903. évi költségvetés tervezetében az alábbiak szerint határozták meg: evangélikus egyháznak 74 000, a református egyháznak 109 500, az unitárius egyháznak 10 000 és az izraelita vallás-felekezetnek 10 000 korona. Mivel ezeket a költségeket nem tárgyalta az ország- gyűlés, így a fenti összegeket nem utalványozták. Az érintett felekezetek kérésére a kormány 1904. márciusában mégis úgy döntött, hogy a megemelt juttatásokat parlamenti jóváhagyás nélkül folyósítani fogja. (1904. március 19./21.) A fentieken kívül 1904. márciusában a hitfelekezeti iskolák 96 000 korona állami segélyben részesültek. (1904. március 13./41.) 1487 1487 A magyar reformátusok egységes, Erdélyt is magában foglaló országos egyházzá alakulását az 1881-ben megtartott debreceni zsinaton határozták el, és megalakult vezető testületé az Egyetemes Konvent. 370
